alekss-sp/Shutterstock
  ●  Tudomány

Elolvadunk tőlük, pedig gyilkolnak és a kölyköket is megtámadják a delfinek

A delfineket általában játékos, barátságos és rendkívül intelligens állatokként ismerjük. Gyakran látni őket, amint a hullámok között egymással játszanak, vagy kíváncsian közelítik meg az embereket. A kutatások azonban egy jóval összetettebb képet rajzolnak róluk: ezek a tengeri emlősök olykor kifejezetten agresszíven viselkednek, és nemcsak más fajok egyedeit, de a saját társaikat is megtámadhatják.

A delfinek évezredek óta különleges helyet foglalnak el az emberi kultúrában. Az ókori görögök például gyakran ábrázolták őket segítőkész, az embereket megmentő állatokként. A modern tudomány pedig igazolta, hogy rendkívül fejlett kommunikációval, összetett társas kapcsolatokkal és figyelemre méltó problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Az intelligencia azonban nem feltétlenül jár együtt a békés természettel.

Olykor látszólag ok nélkül támadnak más állatokra

A delfinek ügyes ragadozók, amelyek változatos vadászati technikákat alkalmaznak. Egyes csoportok például felkavarják a tengerfenék iszapját, hogy összezavarják a halakat, mások a sekély vízbe terelik zsákmányukat. A kutatók azonban olyan eseteket is dokumentáltak, amikor a palackorrú delfinek kisebb testű disznódelfineket támadtak meg és öltek meg, anélkül, hogy elfogyasztották volna őket.

A viselkedés pontos oka egyelőre nem tisztázott. Mivel a két állat táplálkozása között viszonylag kevés az átfedés, a támadásokat nem feltétlenül az élelemért folytatott versengés magyarázza. Egyes feltételezések szerint a delfinek így gyakorolhatják a harcot, más magyarázatok pedig a társas vagy szaporodási agresszió szerepét vetik fel.

A delfineket emellett megfigyelték már, amint teknősökkel, polipokkal vagy gömbhalakkal játszanak. Utóbbi különösen érdekes, mivel a gömbhalak mérgező anyagokat termelhetnek. Egyes felvételeken a delfinek óvatosan adogatják egymásnak ezeket a halakat, ami felvetette, hogy a toxinok hatása miatt teszik ezt. Arra azonban nincs egyértelmű tudományos bizonyíték, hogy szándékosan bódult állapotot idéznének elő maguknál.

Elolvadunk tőlük, pedig gyilkolnak és a kölyköket is megtámadják a delfinek
Fotó: Tetsuo Arada/Shutterstock
A párzás során is megjelenhet az erőszak

A delfinek társas életének egyik legmeglepőbb vonása a párzási viselkedésük. A palackorrú delfineknél előfordul, hogy két-három hím szövetséget alkotva elkülönít egy nőstényt a csoportjától, majd hosszabb ideig megakadályozza, hogy más hímekkel párosodjon. A kutatók szerint ez a viselkedés akár hetekig is eltarthat, és gyakran agresszív fellépéssel jár. A nőstények ugyanakkor különféle módokon igyekezhetnek befolyásolni a párzást. Szaporítószervük összetett belső felépítése is szerepet játszhat abban, hogy melyik hímtől történik megtermékenyülés.

Nem minden delfinfajnál ilyen erőszakos az udvarlás. Az Ausztrália környékén élő púposdelfinek hímjeit például megfigyelték, amint nagy tengeri szivacsokat visznek a nőstényeknek, miközben hangokat adnak ki és látványos mozdulatokat végeznek. A kutatók szerint a szivacsok felajánlása a hímek erejének és rátermettségének bemutatását szolgálhatja.

Saját fajtársaik utódait is megölhetik

A delfinek agressziójának egyik legsúlyosabb megnyilvánulása az utódgyilkosság. Bizonyos esetekben a hímek olyan borjakat támadnak meg, amelyeknek nem ők az apjai. Ennek egyik lehetséges evolúciós magyarázata, hogy a kölyök elvesztése után a nőstény hamarabb válhat ismét fogamzóképessé.

2009-ben Skóciában egy kutató olyan esetet figyelt meg, amikor egy hím palackorrú delfin megtámadott egy újszülött borjút. Az anya és a csoport más tagjai közbeléptek, így a kicsi akkor megmenekült. Hónapokkal később azonban a borjút súlyos gerincsérülésekkel találták meg a parton. A hasonló támadások arra is magyarázatot adhatnak, miért figyelhetők meg bizonyos delfinpopulációkban viszonylag gyakran gerincsérülések és deformitások.

Az emberekkel szemben sem mindig barátságosak

Bár a delfinek sokszor kíváncsian közelednek az emberekhez, a velük való találkozás nem mindig veszélytelen. Franciaország egyik tengerparti településén például 2018-ban korlátozni kellett a fürdőzést egy Zafar nevű, magányosan élő hím delfin miatt, amely rendszeresen közeledett az úszókhoz, és olykor agresszív, szexuális jellegű viselkedést mutatott.

A delfineknél az érintés fontos szerepet játszik a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Gyakran úsznak egymás mellett, összeérintik az uszonyaikat, és az azonos nemű egyedek között is megfigyelhetők szexuális jellegű interakciók. A magányosan élő delfinek esetében az emberek iránti fokozott érdeklődés részben a fajtársakkal való kapcsolatok hiányával is összefügghet.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a delfinek természetüknél fogva gonoszak lennének. Viselkedésüket nem lehet az emberi erkölcsi szabályok alapján megítélni: az agresszió, a versengés és a szaporodási stratégiák az állatvilág számos fajánál megfigyelhetők. A delfinek éppen attól különlegesek, hogy játékosságuk és intelligenciájuk mellett rendkívül összetett, olykor erőszakos társas életet élnek. A róluk kialakult idilli kép tehát csak egy részét mutatja meg a valóságnak.

Nyitókép: Illusztráció / alekss-sp/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!