A delfinek nem túl guszta módon egymás vizeletének ízéből ismerik fel egymást.
A palackorrú delfinek esetében a vizelet íze és a jellegzetes füttyszó az, ami lehetővé teszi számukra, hogy távolról is felismerjék barátaikat - derül ki egy új tanulmányból. A delfinek tovább tartják nyitva a szájukat, és tovább kóstolják az ismerős egyedek vizeletét, mint az ismeretlenekét, állítja az állatokat kutató tudóscsapat. Ez azért fontos, mert a delfinek az első olyan gerincesek, amelyekről valaha kimutatták, hogy pusztán az ízlelésen keresztül képesek a társas felismerésre.
A csapat azt írta, hogy az ízlelés használata rendkívül hasznos lehet a nyílt óceánon, mivel a vizeletnyomok még egy ideig megmaradnak, miután egy állat távozott. Ez figyelmezteti a delfineket az adott egyed közelmúltbeli jelenlétére, még akkor is, ha az nem jelezte hangosan a jelenlétét. Arra a kérdésre, hogy az állatok képesek-e fejben címkéket ragasztani a barátaikra, eddig nehéz volt választ adni. A palackorrú delfinek, amelyek szelektíven, meghatározott egyedek megszólítására használnak jellegzetes sípokat, és ezekre több mint 20 évig képesek emlékezni, így érdekes tesztesetnek bizonyultak.
A vizsgálathoz a csapat nyolc delfinnek mutatott be vizeletmintákat ismerős és ismeretlen egyedektől, és azt tapasztalták, hogy körülbelül háromszor annyi időt töltöttek az általuk ismert egyedek vizeletének mintavételével. A nemi szervek vizsgálata, amelynek során a delfinek állkapcsukkal érintik meg egy másik egyed nemi szervét, gyakori a társas interakcióik során, ami jó lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék mások vizeletének ízét.
E tanulmány céljaira a delfineket arra képezték ki, hogy kérésre vizeletmintát adjanak, élelemért cserébe. A delfineknek nincs szaglógumója, így a kutatócsoport biztos lehetett abban, hogy az ízlelés és nem a szaglás volt a játékban. A kísérlet második részében a csapat a vizeletmintákat víz alatti hangszórókon keresztül lejátszott, jellegzetes füttyjelek felvételeivel párosította, amelyek vagy ugyanannak a delfinnek feleltek meg, amelyik a vizeletmintát adta, vagy egy nem megfelelő mintának.
A delfinek tovább maradtak a hangszóró közelében, amikor a hangok megegyeztek a vizeletmintákkal - ami azt jelezheti, hogy a két egyező bizonyíték együttesen nagyobb érdeklődést váltott ki. A kutatócsoport felvetette, hogy az egyes kémiai jelekért valószínűleg a lipidek felelősek. Tekintettel a tanulmányukban feltárt felismerési képességekre, valószínűnek tartják, hogy a delfinek a vizeletből más információkat is képesek kinyerni, például a szaporodási állapotot, vagy feromonok segítségével befolyásolni egymás viselkedését.
Egy meglepő csavarral a kutatásnak az emberi elhízásra is lehetnek következményei: ugyanaz a gén, amely lehetővé teszi a delfinek számára, hogy a vizeletben lévő lipideket azonosítsák, jelen van az emberekben is, ahol segít az embereknek tudni, mikor ettek eleget. A gén delfineken történő tanulmányozása tehát javíthatja annak megértését, hogyan működik az emberekben.
(Forrás: ScienceAlert)