NASA / Unsplash
szeptember 30., 2025  ●  Tudomány

Bolygóütközésnek köszönhetjük a földi életet

Bolygónk keletkezését évszázadok óta vizsgálják a tudósok, mégis számos kérdés maradt tisztázatlan. A legújabb elmélet szerint a Föld kezdetben száraz, sziklás bolygó volt, ahol alig volt esély az élet kialakulására. A fordulatot egy Mars méretű égitest, a feltételezett Theia becsapódása hozta el – ennek következményeként született meg a Hold is.

Honnan származik a Földön az élethez nélkülözhetetlen víz?

A kérdés évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget. Sir Isaac Newton még üstökösökből eredeztette, és sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy vízfolyamként, folyamatos üstököseső révén érkezett bolygónkra. A legújabb kutatások azonban inkább egyetlen, kivételes eseményre mutatnak. A Berni Egyetem két kutatója, Pascal Kruttasch és Klaus Mezger, a mangán- és krómizotópok vizsgálatával állított fel egy forradalmi időmérő rendszert.

 

Eredményeik azt mutatják, hogy a proto-Föld hárommillió év alatt állt össze a Naprendszer születése után, és eredetileg ugyanolyan illékonyanyag-hiányosnak számított, mint a Vénusz, a Mars vagy a Merkúr. 4561 millió évvel ezelőtt azonban történt valami rendkívüli.
Fotó: NASA / Unsplash

Egy Theia nevű objektum óriási becsapódása lehetett az, amely megváltoztathatta bolygónk összetételét. A vizsgálatok szerint a messziről érkező kőzetbolygó a Naprendszer határán túl keletkezhetett, így bőségesen hozhatott magával vizet és szenet. Bár a hő hatására ezek nagy része elpárolgott, maradt elegendő ahhoz, hogy a Földön megjelenjen a víz.

Mai összetételünk ugyanakkor körülbelül 90 százalékban a becsapódás előtti proto-Földből, 10 százalékban Theia anyagából, és mindössze 0,4 százalékban a később érkezett anyagból áll, idézi a kutatást az IFLScience. Ez az arány jól érzékelteti, mennyire valószínűtlen eseményről van szó. A fejlett élethez így nemcsak vízre és szénre volt szükség, hanem egy nagy holdra is, amely stabilizálta a Föld tengelyét és éghajlatát. Mindez azt sugallja, hogy a lakható zónában lévő objektumok közül nagyon kevés járhatott ugyanilyen szerencsével. A tudósok így összegeztek:

A proto-Föld rendkívül száraz volt, és csak a Theiával való ütközés hozta meg azt a pluszt, amely nélkülözhetetlen az életformák kialakulásához. Ez világossá teszi, hogy az élethez szükséges környezet az univerzumban egyáltalán nem magától értetődő.

A felismerés új fényt vet a Fermi-paradoxonra is: ha valóban ekkora ritkaság a Földéhez hasonló komplex környezet, akkor már jobban érthető, miért nem találkoztunk eddig idegen civilizációkkal. Lehet, hogy az élet egyszerű formái ugyan gyakoriak az univerzumunkban, de úgy tűnik, fejlett és összetett ökoszisztémák szinte kizárólag egy miénkhez hasonló kozmikus baleset után jöhetnek létre.
Nyitókép: A Föld bolygó / NASA / Unsplash

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök