A kronológiai életkor a legtöbbször nem feltétlen jelenti azt, hogy két egykorú ember egyformán egészséges. Ezért is reménykednek a kutatók, hogy egy nap az emberek fizikai egészségének bizonyos aspektusait – például a bélrendszer mikrobiomját vagy a vérben lévő gyulladásjelzőket – mérve megjósolhatják, hogy valaki biológiai években mérve mennyire „fiatal" vagy „öreg".
Ha az előrejelzés pontos lesz, segíthet a szakembereknek megérteni, hogy egyesek miért öregszenek gyorsabban, mint mások, és milyen életmódbeli tényezők járulnak hozzá az öregedési folyamathoz. Van azonban az emberi egészségnek egy kulcsfontosságú összetevője, amely hiányzott az eddigi kísérletekből: a mentális és érzelmi állapotunk.
2021-ben egy évtizedes, 2,3 millió új-zélandi lakos körében végzett vizsgálat szoros összefüggést talált a mentális zavarok és a testi betegségek és a halálozás kialakulása között. Egy másik, ugyanebben az évben végzett tanulmány szerint a mentális problémák a középkorúságban felgyorsult öregedéssel hozhatóak összefüggésbe. Ráadásul ez az öregedési hatás sok évvel azelőtt jelentkezett, hogy más, korral járó betegségek általában felbukkannak.
Az Egyesült Államokban és Hongkongban dolgozó kutatók ezeket az eredményeket szem előtt tartva egy számítógépes algoritmust terveztek egy új öregedési óra létrehozására, amely számos pszichológiai egészségügyi tényezőt és vérbeli biomarkert foglal magában – mutatja be a kutatást a ScienceAlert.
Az algoritmust közel 5000 egészséges felnőtt adatain képezték ki, amely csak 45 éves vagy annál idősebb résztvevőket tartalmaz, majd további 7000 ember adatain tesztelték.
A szerzők végül azt találták, hogy a pszichológiai tényezők, például a boldogtalanság vagy a magányosság 1,65 évvel növelte az ember biológiai életkorát. A hatás meghaladta az egyéb egyéni demográfiai jellemzőket, beleértve a biológiai nemet, a lakóhelyet, a családi állapotot, és hogy dohányzik-e valaki.
A résztvevők pszichológiai jóllétére vonatkozó adatokat nyolc érzés alapján határozták meg: zaklatott, magányos, boldogtalan, fókuszálatlan, nyugtalan, depressziós, reménytelen vagy félelemmel teli.
Amikor az órát kifejezetten beteg egyéneken tesztelték, beleértve a rákos, szívbeteg, májbeteg, tüdőbeteg vagy stroke-ban szenvedő embereket, pontosan megjósolta, hogy idősebbek, mint a fő, egészséges kohorszba tartozó társaik.
Ezeknek a betegségeknek a hatása a megjósolt életkorra azonban nem haladta meg a 1,5 évet. Ez valamivel kevesebb, mint az összes pszichológiai változó összesített hatása együttvéve, amely az algoritmus szerint 1,65 évvel gyorsította fel az öregedést.
A dohányzás eközben önmagában mintegy 1,25 évvel növelte az öregedést.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az algoritmus szerint a dohányzás kisebb kockázatot jelent az egészségre, mint a depresszió vagy a magány; a dohányzás továbbra is az egyik vezető kockázati tényezője számos rákos megbetegedésnek és szívbetegségnek.
Ettől függetlenül az algoritmus előrejelzései alapján lehet, hogy ha egy nem házas ember (ami 0,59 évet ad az öregedéshez) boldogtalan (ami még 0,35 évet ad hozzá), illetve gyakran érzi az életét reménytelennek (plusz 0,28 év) és emellett alvászavarokkal is küzd (plusz 0,44 év), az nagyobb hatással lehet az egészségére, mint a dohányzás önmagában – állítják a kutatók.
