A hidegháború és a jelenlegi orosz-ukrán konfliktus okán az emberek jelentős része kifejezetten fél az atomháborútól, illetve a nukleáris téltől. De a pontos részletek arról, hogy pontosan mire számíthatunk egy ilyen eseménytől, a legtöbbek számára ismeretlenek.
Egy atomháború minden kétséget kizáróan óriási pusztítást okozna. Azon a sok millió emberen kívül, akik közvetlenül a robbanások következtében halnának meg, az éghajlati modellek szerint az atomháborúból származó törmelék akár egy évtizedre is elzárná a napfény nagy részét. A túlélőknek is kifejezetten válságos körülményekkel kellene megküzdeniük: a globális hőmérséklet csökkenése, majd széleskörű terméskiesés, végül tömeges éhínség minden bizonnyal további tragédiákhoz vezetne.
A téma felkapottsága ellenére a lakosságnak csak egy kis százaléka állítja, hogy jól tájékozott egy nukleáris háború pontos következményeiről – és közülük sokan elavult információkra támaszkodnak, amelyek nagyrészt a ’80-as évekből származnak.
2023-ban a nyolcvanas évek eleje óta nem látottnál nagyobb nukleáris konfliktus kockázatával találjuk magunkat szemben. Mégis, a közvélemény alig ismeri vagy vitatja a nukleáris háború elképzelhetetlenül szörnyű hosszú távú következményeit a bolygóra és a globális népességre nézve
– mondja Paul Ingram, a brit Cambridge-i Egyetem által működtetett Centre for the Study of Existential Risk (CSER) globális kockázatkutatója és diplomáciai szakértője, aki az alábbi jelentés megalkotásáért felelt.
Ez is érdekelhet: Egy nukleáris háború során is biztonságban lenne két ország
A szóban forgó új kutatás elkészítése érdekében az Egyesült Királyságban és Egyesült Államokban 1500-1500 ember megkérdezésével készült online felmérést használtak fel. A résztvevőket arról kérdezték, hogy mennyit tudnak a nukleáris télről, és miként tájékozódtak a szóban forgó jelenségről. A felmérés lehetővé tette több forrás kiválasztását, így ezek nem zárják ki egymást.
Az eredményekből kiderült, hogy a brit válaszadók 3,2 százaléka, az amerikaiak 7,5 százaléka hallott a nukleáris háború következményeiről a kortárs médiából vagy kultúrából. Az emberek nagyobb hányada azonban a hidegháború idejéről származó információkra támaszkodik.
Ingram az előbbiek fényében azt is megvizsgálta, hogy az emberek mit várnának el kormányuktól egy nukleáris csapás esetén. A megkérdezettek felének a válaszadás előtt infografikákat mutattak a nukleáris tél hatásairól, míg a másik felének nem.
Egy Oroszország által Ukrajna ellen intézett nukleáris támadás esetén a felmérésben részt vevő személyek közül majdnem minden ötödik támogatta a nukleáris fegyverekkel való megtorlást.
Azok esetében, akik előzetesen látták az infografikát, ez az arány az Egyesült Királyságban 13 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 16 százalékkal csökkent – a kutatók szerint ez az eredmény azt mutatja, hogy a megfelelő edukáció nagyban megváltoztatja a közvélemény hozzáállását a témához.
A kutatók által használt infografikát egy 2022-es szakértői tanulmányban tették közzé. Az elméleti szinten legkisebb nukleáris háborúban 100 darab, egyenként 15 kilotonnás (nagyjából a Hirosimánál használt méretnek megfelelő) atombomba szerepelt, ami mindössze 0,1 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok összesített nukleáris arzenáljának.
Ez a „kis" háború a tudósok számításai szerint 27 millió közvetlen halálos áldozatot és további 225 millió éhhalált okozna. A skála felső határán, egy teljes atomháború esetén 400 millió közvetlen halálesettel és több mint 5 milliárd éhenhalással számolhatnánk a nukleáris háború következményei miatt.
Ez a jelentés jól mutatja, hogy egy lehetséges apokalipszis elkerülésében nagy szerepet játszik az, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy milyen óriási pusztítást végez a szóban forgó jelenség.
A nukleáris télről alkotott elképzelések túlnyomórészt a kulturális emlékezetben élnek, mintha ez a történelem része lenne, nem pedig egy szörnyen aktuális kockázat
– mondta Ingram.
Forrás: Science Alert
