A Mars és a Jupiter között megbúvó ősi aszteroidák a Naprendszerünk kialakulását követő időszak legrégebbi maradványai közé tartozhatnak. Nemrég a csillagászoknak sikerült megvizsgálnia ezeket az objektumokat, és kiderült: vizet tartalmaznak, ezzel pedig az aszteroidák egy új osztályát azonosították – derül ki a Nature Astronomy című folyóiratban megjelent új tanulmányból, amit a Futurism mutatott be.
Driss Takir,, a NASA bolygókutatója elmondta, hogy a felfedezett aszteroidák majdnem olyan régiek, mint a Naprendszer, az űrsziklák pedig kifejezetten hasonítanak a Ceres törpebolygóra, amely Naprendszer egyetlen vízzel rendelkező törpebolygója.
Ez is érdekelhet: A Föld még sehol nem volt, amikor a Marsot már óceán borította
A NASA csillagászainak pedig sikerült azonosítani az aszteroidák összetételét, ezzel fényt derítve az eddig nem ismert eredetükre is.
A Cereshez hasonlóan az aszteroidák is porózusak, ami azt jelenti, hogy „nem melegedtek fel eléggé ahhoz, hogy kialakulásuk után kompakt kőzetszerkezetté alakuljanak át" – magyarázta Vladimir Neumann, a Berlini Műszaki Egyetem geotudósa, a tanulmány társszerzője.
Mindez arra utal, hogy az aszteroidák kezdetben a rendszer hidegebb, külsőbb részein keletkeztek, majd a Jupiter vagy a Szaturnusz gravitációja beljebb húzta őket.
Számítási modelljeink azt mutatják, hogy ezek az aszteroidák bonyolult dinamikus folyamatok révén érkezhettek a fő aszteroidaövbe, röviddel a Naprendszer külső régióiban való kialakulásuk után
– tette hozzá Neumann.
Az eredmények talán legérdekesebb következményei azonban saját bolygónkra vonatkoznak: ha a saját Naprendszerünkben lévő régi aszteroidák tele vannak és voltak vízzel akkor ez meggyőző bizonyíték lehet a tudósok körében annak az egyre népszerűbb elmélethez, miszerint a Föld az aszteroidáktól kapta a vizet – vagy legalábbis a víz egy részét.
A csillagászok szerint, ha ezek a Ceres-szerű aszteroidák már bizonyítottan a szomszédos Marsig is eljutottak, nem elképzelhetetlen, hogy a múltban a Földbe is becsapódtak már.
