A Marsot sokszor vörös bolygónak nevezik, mivel száraz, poros felszíne vas-oxidban (azaz rozsdában) gazdag. Emellett a légkör rendkívül vékony és hideg, és a felszínen a jégen kívül semmilyen más formában nem létezhet víz.
Kutatások alapján azonban a Mars egykor egészen más hely volt: melegebb és sűrűbb légkörrel, a felszínén pedig áramló víz is lehetett. A tudósok évek óta próbálják meghatározni, hogy mennyi ideig létezhettek a természetes víztestek a Marson, és hogy a víz csupán időszakos volt-e vagy tartósan a bolygón volt.
A másik fontos kérdés, hogy mennyi víz lehetett egykor a Marson, és hogy ez elegendő volt-e az élet fenntartásához.
Egy bolygókutatókból álló nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint viszont a Marson 4,5 milliárd évvel ezelőtt annyi víz lehetett, hogy akár 300 méter mélységű globális óceán is boríthatta.
A kutatók szerint ez arra is utal, hogy a Mars lehetett az első bolygó a Naprendszerben, ahol élet volt.
A tanulmányt a Párizsi Egyetem Párizsi Fizikai Intézetének (IPGP), a Koppenhágai Egyetem Csillag- és Bolygóképződési Központjának (StarPlan), az ETH Zürich Geokémiai és Petrológiai Intézetének (GeoPetro), valamint a Berni Egyetem Fizikai Intézetének kutatói készítették.
Mint a tanulmányukban jelzik, a földi bolygók több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásukat követően jelentős aszteroidabecsapódásokat élték át. A feltételezések szerint ezeknek a becsapódásoknak köszönhetően terjedtek el a Naprendszerben az élet építőkövei (szerves molekulák), nem mellesleg a víz is.
Ennek az időszaknak a szerepe azonban a Naprendszer belső részén található kőzetbolygók fejlődésében – különösen az illékony elemek, például a víz eloszlása tekintetében – még mindig vitatott.
A kutatócsoport tanulmányukhoz egyetlen krómizotóp (54Cr) változékonyságáról számolt be a marsi meteoritokban, amelyeket erre a korai időszakra datáltak. Ezek a meteoritok akkoriban a Mars kérgének részét képezték, és aszteroida-becsapódások következtében lökődtek ki, amelyek következtében az űrbe kerültek.
Más szóval e meteoritok összetétele a Mars eredeti kérgét reprezentálja, mielőtt az aszteroidák vizet és különböző elemeket rakodtak volna le a felszínre.
Mivel a Marson nincs aktív lemeztektonika, mint a Földön, ezért a Marsról több milliárd évvel ezelőtt kilőtt meteoritok egyedülálló betekintést nyújtanak abba, hogy milyen volt a Mars röviddel a Naprendszer bolygóinak kialakulása után.
A földi lemeztektonika eltörölt minden bizonyítékot arról, hogy mi történt bolygónk történetének első 500 millió évében. A lemezek folyamatosan mozognak, és újrahasznosítva vissza-visszatérnek és megsemmisülnek bolygónk belsejében. Ezzel szemben a Marson nincs lemeztektonika, így a bolygó felszíne megőrzi a bolygó legkorábbi történetének emlékeit
– magyarázták a kutatók.
A meteoritokban lévő 54Cr változatosságának mérésével a kutatócsoport megbecsülte a Mars kb. 4,5 milliárd évvel ezelőtti becsapódási sebességét, és azt, hogy mennyi vizet szállítottak.
A tanulmány eredményei szerint a bolygón elegendő víz lehetett ahhoz, hogy az egész bolygót beborítsa egy legalább 300 méter mély, egyes területeken akár 1 kilométer mély óceán.
Ehhez képest a Földön ebben az időben kevés víz lehetett, mivel sok szakértő szerint egy Mars méretű objektum ütközött a Földdel, ami a Hold kialakulásához vezetett.
A víz mellett az aszteroidák szerves molekulákat, például aminosavakat (a DNS, az RNS és a fehérje sejtek építőköveit) is juttattak a Marsra a késői becsapódások során. Ezért a kutatók szerint az élet már akkor is létezhetett a Marson, amikor a Föld még „steril" volt.
Az ehhez hasonló kérdéseket és más, a Mars geológiai és környezeti fejlődésével kapcsolatos kérdéseket a Marsra ebben az évtizedben induló robotmissziók (majd a 2030-as években a legénységgel ellátott küldetések) fogják tovább vizsgálni.
