Bolygónk jól elrejti a sebhelyeit. Kár érte, mert a korábbi aszteroida-becsapódások bizonyítékai segíthetnének nekünk jobban felkészülni az esetleges következő becsapódásra.
A NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető tudósa, James Garvin úgy véli, hogy az elmúlt egymillió évben bekövetkezett néhány komolyabb aszteroida-becsapódás nyomait félreérthettük.
Ha igaza van, akkor a jelenlegi becsléseknél nagyobb lehet az esélye annak, hogy valami csúnya dolog csapódik be bolygónkba.
Kutatási eredményeit a 2023-as Hold- és bolygótudományi konferencián ismertette, és a Science Alert is beszámolt róla.
Ez is érdekelhet: Ez a kráter a Föld legnagyobb becsapódásakor jött létre
A leghíresebb meteoritbecsapódás − a dinoszauruszokat megölő becsapódás, amely mintegy 66 millió évvel ezelőtt lyukat ütött a kéregbe a mai Yucatán-félszigeten − a földi életre mért pusztításával emelkedik ki. Az az aszteroida 10 kilométer széles volt, és nagyjából 100 millió évvel ezelőtt csapódott be a bolygónkba.
Azonban a sokkal kisebb becsapódások is képesek annyi port felrázni, hogy az a bolygóra boruljon, és akár évekig tartó éhínséghez vezessen. Egyes becslések szerint kilométeres aszteroidák átlagosan 600 ezer évente zuhannak a Föld felszínére hő- és porkitörés formájában.
A tényleges meteoritbecsapódások geológiai feljegyzései visszanyúlnak az időben. Sajnos a feljegyzések egyre nehezebben olvashatóak, minél messzebbre tekintünk vissza, köszönhetően a Föld dinamikus szelének, a víznek és a tektonikának, amely folyamatosan koptatja a felszínét.
Ha tovább olvasnál: Hány meteorit csapódik be évente a Földbe?
Kép: Shutterstock
Garvin és csapata egy új, nagy felbontású műholdfelvételekből álló katalógus segítségével közelebbről is megvizsgálta az elmúlt egymillió évben keletkezett legnagyobb becsapódási kráterek néhány elöregedett maradványát, hogy jobban felmérje valódi méretüket. Elemzésük alapján számos ilyen kráterben halvány gyűrűk vannak a külső peremükön túl, ami ténylegesen nagyobbá teszi őket a korábban feltételezettnél.
Például a Kazahsztánban található, Zhaminshin nevű, nagyjából 12-14 kilométer széles mélyedésről úgy vélik, hogy egy 200-400 méter átmérőjű meteorit hozta létre, amely körülbelül 90 ezer évvel ezelőtt csapódott a Földbe − ez a legutóbbi becsapódás, amely potenciálisan „nukleáris tél" jellegű eseményt okozhatott.
Az új elemzés alapján azonban ez az amúgy is nagyméretű esemény még katasztrofálisabb lehetett, és egy olyan krátert hagyott maga után, amelynek átmérője valójában közelebb van a 30 kilométerhez.
Három másik nagy kráter peremének átmérőjét is újraszámították, és ez alapján mindegyik mérete megduplázódott vagy megháromszorozódott. Ez arra utalhat, hogy néhány tízezer évente kilométeres méretű objektumok zuhannak le a magasból. Bár nem árt, ha a régi modelleket időnként újragondoljuk, ezek az újonnan felfedezett gyűrűk nem feltétlenül a becsapódásból származó hullámok. Lehetséges, hogy a becsapódásból kilökött törmelékről van szó, amely koncentráltan zúdul vissza a földre. Garvin azonban nincs meggyőződve arról, hogy a törmelékmezők ennyi évnyi időjárás és erózió után még mindig tiszták lennének.
