Az IFLScience írásából kiderül, hogy a Bennu nevet viselő aszteroida átmérője mindössze 500 méter, így jóval kisebb, mint a Chicxulub-aszteroida, ami a dinoszauruszok pusztulásáért felelős. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy veszélytelen lenne.
Ezt is olvasd el! Óriási, hegyméretű aszteroida száguldott el a Föld mellett
A portál szerint ugyan az 500 méteres átmérő valóban nem tűnik soknak, de a sebesség, amivel egy ilyen aszteroida képes becsapódni a Földbe, még ekkora méretek mellett is nagyon komoly következményekkel járhat.
A kisbolygó átmérője mindössze 500 méter
Fotó: Shutterstock
A kutatók többféle lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak, amelyek azért számítanak meglehetősen pontos előrejelzéseknek, mert a Bennu azon kevés aszteroida közé tartozik, melyből sikerült mintát vennünk, így pontosan tudjuk, hogy milyen anyagokból tevődik össze.
A tudósok szerint a legnagyobb veszélyt a Bennu esetében épp a kis mérete jelenti.
Az aszteroida jóval kisebb, mint a Chicxulub volt, épp emiatt sokkal lassabban sikerülne elérnie a Föld felszínét. Ám minél tovább tartózkodik egy ilyen kisbolygó a légkörben, annál több káros anyagot bocsát ki, így, a Bennu becsapódás előtt hatalmas károkat okozna a sztratoszférában.
A különböző számítások szerint
a Bennuval való ütközés során 400 millió tonna por kerülne a légkörbe, ami úgynevezett „ütközési telet” idézne elő. A globális hőmérséklet 4 fokkal, az ózonréteg pedig egyharmadával csökkenne, miközben 15%-kal kevesebb eső és hó esne.
Ez is érdekelhet! A NASA szerint van rá esély, hogy 2032-ben a Földbe csapódik ez az aszteroida
Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas porfelhő lehetetlenné tenné a fotoszintézist, ami rendkívül rövid idő alatt okozna éhínséget, miközben az évmilliók alatt kialakult tápláléklánc – ahogy most ismerjük – megszűnne létezni.
Aszteroida-becsapódások számos alkalommal történtek már a Föld története során. Az ősemberek talán már átéltek néhány ilyen, a bolygót formáló eseményt, amelyek hatással lehettek az emberi evolúcióra, sőt akár a saját genetikai állományunkra is
– mondta Lan Dai kutató.
