aranysakál
Fotó: Shutterstock

Megnőtt az aranysakálok száma itthon, a vadászok nem örülnek

Az aranysakálok száma ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években Magyarországon. Az őshonos állat hazai erdőkben való elterjedésének azonban nem mindenki örül, a vadászok például aggódalmukat fejezték ki. A Pilisi Parkerdő képviselői szerint viszont szükség van az állatokra.

A Dunántúli-középhegységben található Tapolcai-medence erdeiben nagyjából 15 évvel ezelőtt jelentek meg a rókához hasonló kinézetű aranysakálok, a környék adta nádasok és fás területek ugyanis remek élőhelyet kínálnak számukra.

Ezt is olvasd el! Ne zavarjuk a téli álmot alvó állatokat – így tudod ezt elkerülni túrázás közben

A vadászati stílusában inkább a farkasra hasonlító állat főként kisebb élőlényekkel – rágcsálók, nyulak és madarak – táplálkozik. Falkában portyázva azonban gyakran őzekre, vadmalacokra, hüllőkre és kétéltűekre is vadásznak. A Drive magazin cikke továbbá kiemeli, hogy a téli táplálékhiány miatt az elhullott zsákmányokba belekóstolnak, és elszaporodásuk veszélyeztetheti a háziállatokat is.

A több száz hektárnyi területet is bejáró sakálok olyan helyeken ejtettek zsákmányokat a közelmúltban, ahol a nagyvadfajok – dám és őz – jellemzőek. Ennek kapcsán a vadászok már hevesen felszólaltak, amire a Pilis Parkerdő erdészei egyből reagáltak.

A szakemberek szerint az erdőkezelés és a vadgazdálkodás szerves egységet alkot, hiszen erdő nem képzelhető el vad nélkül. Másrészt azt is fontos kiemelni, hogy a túl nagy vadpopuláció sem tesz jót a biodiverzitásnak.

Ez is érdekelhet: Magyarország a magasból: így még biztosan nem láttad hazánkat

A Tapolcai-medencében élő faunának szüksége van ragadozókra abból a célból is, hogy fitten és egészségesen tartsák a vadállományt – a populáció szabályozására pedig ott van a vadászat. A nimrod.hu írásában Dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes arról nyilatkozott, milyen szerencsés helyzetnek számít az, ha az erdőkezelés és a vadgazdálkodás egy kézben van adott területen, itt pedig ez az eset áll fenn.

A mi szakmai véleményünk, ha az adott területen van egy ragadozó, akkor azt ne akarjuk tűzzel-vassal kiszorítani, hanem inkább keretek közt próbáljunk meg okosan élni az általa kínált lehetőségekkel. Világos, az sem jó, ha valami – jelen esetben az aranysakál – túlszaporodik. Természetes ellensége például a szürke farkas, de a területünkön még nem találkoztunk vele, ezért nekünk kell szabályozni az állományt

– fejtette ki Csépányi.

Összegzésül úgy fogalmazott, hogy nincsen megtiltva az aranysakálok vadászata, a lényeg mindössze az, hogy maradjon mindez észszerű határokon belül. Arra az optimális helyzetre kell törekedni, amit a farkas jelenléte eredményezne.

A figyelmetekbe ajánljuk