Wirestock Creators/Shutterstock
szeptember 06., 2025  ●  Tudomány

ADHD kutyáknál? Az ELTE kutatói kidolgozták a világ első diagnosztikai rendszerét

Magyar etológusok egyedülálló, nemzetközi jelentőségű kutatásban dolgozták ki azt az első diagnosztikai módszert, amely a humán ADHD vizsgálati elveire támaszkodva képes felismerni az ADHD-gyanús kutyákat. Az ELTE Etológia Tanszékének munkáját a rangos Scientific Reports folyóiratban mutatták be.

A projekt célja egy olyan objektív, egységesen alkalmazható eszköz kidolgozása volt, amellyel beazonosíthatók azok a négylábúak, amelyek figyelemzavar, hiperaktivitás vagy impulzivitás jeleit mutatják, és ezek a tünetek a mindennapokban is gondot okoznak. A most kidolgozott rendszer a jövőben nemcsak a kutatásokban, hanem az állatorvosi gyakorlatban is hasznosítható lehet, hiszen jelenleg sem tudományos, sem klinikai környezetben nincs elfogadott módszer a hasonló viselkedési problémák felismerésére.

A vizsgálatban 1872 családi kutya és gazdájuk vett részt. Az etológusok a már korábban validált Kutya ADHD és funkcionalitás kérdőívet használták, amely két szinten méri az állatok viselkedését. Egyrészt feltérképezi a figyelemhiányra, hiperaktivitásra és impulzivitásra utaló tüneteket, másrészt rögzíti, hogy ezek milyen mértékben nehezítik meg a mindennapokat, például az együttélést vagy a tanulást.

A kutatók először azt mérték fel, hány kutyánál okoznak a tünetek ténylegesen mindennapi problémát. Akkor tekintettek egy állatot érintettnek, ha hét kérdés közül legalább négyben közepes vagy annál súlyosabb nehézség jelentkezett.

Fotó: Marggraf_Photography/shutterstock
Ez a kritérium 116 kutyára, a teljes minta 6,2 százalékára volt igaz.

A statisztikai elemzés során a kutatók a funkcionális érintettség és a tünetpontszámok összevetésével határozták meg a végső kritériumokat. Végül azok a kutyák kerültek a rizikócsoportba, amelyek legalább 26 ADHD pontot értek el, és tüneteik legalább egy területen komolyan befolyásolták a működésüket. E két feltétel együttesen 79 állatra (4,2%) volt igaz.

Ez az arány meglepően hasonló ahhoz, amit felnőtt embereknél leírnak az ADHD előfordulását tekintve, míg gyermek- és serdülőkorban ez az arány valamivel magasabb. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az eredményeket torzíthatják bizonyos tényezők: előfordulhat például, hogy egyes gazdák nem ismerik fel a tüneteket vagy azok súlyosságát, mások viszont – akik kifejezetten érdeklődnek a kutyák viselkedése iránt – nagyobb arányban vesznek részt és több tünetet is ismernek fel

mondja Dr. Gácsi Márta, a kutatás vezetője.

Fotó: StockMediaSeller/Shutterstock

Fontos hangsúlyozni, hogy a kérdőív önmagában nem elegendő a diagnózishoz. A kutatócsoport ezért már a jelenlegi diagnosztikai rendszer kidolgozását is több lépésben alapozta meg: a mostani kutatásban felhasznált kérdőív kifejlesztése volt az első lépcsőfok. Emellett egy egyszerűen kivitelezhető viselkedéstesztet is kifejlesztettünk, amely objektív módon képes felmérni a kutya figyelemhiányát, túlzott aktivitását és impulzivitását, kiegészítve a gazdák - gyakran szubjektív - beszámolóit

 – teszi hozzá Dr. Csibra Barbara, a tanulmány első szerzője, aki hozzátette: a kutatás célja egy olyan diagnosztikai rendszer megalkotása, amely pontosabban képes beazonosítani a rizikócsoportba tartozó kutyákat. Ennek segítségével nemcsak az állatok, hanem a gazdák életminősége is javulhat, hiszen a problémák felismerése elősegíti a harmonikus együttélést, és megkönnyíti a megfelelő kezelési vagy tréningmódszer kiválasztását.

Nyitókép: Wirestock Creators/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök