Érdemes vigyázni: a TikTok-videók legalább fele tévhiteket terjeszt az ADHD-ról és az autizmusról
A közösségi médiában terjedő mentális egészséggel kapcsolatos tartalmak jelentős része pontatlan vagy félrevezető lehet, különösen akkor, ha az ADHD-ról vagy az autizmusról szólnak. Egy friss kutatás szerint a TikTokon kiemelkedően sok olyan videó terjed ezekről a témákról, amelyek nem a szakmai diagnosztikai szempontokra, hanem személyes élményekre és leegyszerűsített jegyekre épülnek, ami könnyen összezavarhatja a nézőket.
A Journal of Social Media Research című szaklapban megjelent vizsgálat eredményei alapján a kutatók azt találták, hogy a legnépszerűbb ADHD-val kapcsolatos TikTok-videók 52 százaléka, és az autizmusról szóló klipek 41 százaléka tartalmazott pontatlan vagy a jelenlegi klinikai ismeretekkel nem alátámasztott állításokat. A kutatás szerint nemcsak a TikTokon, hanem a YouTube-on, a Facebookon, az Instagramon és az X-en is tömegesen jelennek meg ellenőrizetlen mentális egészséggel kapcsolatos tartalmak, de a legkedvezőtlenebb képet a TikTok mutatta – írja a Healthline.
A szerzők szerint a probléma egyik kulcsa az, hogy ezek a videók gyakran nagyon átélhetőek, könnyen fogyaszthatók és gyorsan terjednek, miközben ritkán tükrözik a diagnózis valódi összetettségét.
– mondta Eleanor Chatburn, a Norwichi Orvosi Kar klinikai szakpszichológusa és a kutatás vezető szerzője. Hozzátette, hogy a közösségi média ma már sok fiatal számára elsődleges tájékozódási pont a mentális egészség kérdéseiben, a tartalmak minősége viszont rendkívül egyenetlen.
A kutatásban részt nem vevő Darren O’Reilly tanácsadó szakpszichológus szerint ez aligha meglepő, hiszen a közösségi platformok nem a szakmailag megalapozott, árnyalt magyarázatokat jutalmazzák, hanem a gyorsan ható, érzelmileg erős és könnyen megosztható videókat. Szerinte különösen az ADHD és az autizmus esetében veszélyes a leegyszerűsítés, mert több tünet összefüggésbe hozható a stresszel, kiégéssel, traumával vagy akár szorongással is.
A szakemberek szerint ez azért káros, mert könnyen téves öndiagnózishoz vagy késleltetett segítségkéréshez vezethet. O’Reilly úgy látja, sokan érkeznek szakrendelésre úgy, hogy már biztosnak gondolják az önmagukról felállított diagnózist, miközben a helyzet szinte mindig jóval összetettebb.
– mondta. Szerinte az online tartalmak sokszor elmossák a határt a hétköznapi emberi tapasztalatok és a klinikai állapotok között, ami felesleges szorongást és rossz irányba induló megoldáskeresést is okozhat.
Olvasd el ezt is!