Nazarii_Neshcherenskyi / Shutterstock
szeptember 11., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

7500 évente történik ilyen: 2029-ben szabad szemmel is megcsodálhatunk egy hatalmas aszteroidát

2029. április 13-án a 99942 Apophis aszteroida biztonságosan elsuhan a Föld mellett, és több mint 2 milliárd ember láthatja majd szabad szemmel. Ez lesz az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy egy potenciálisan veszélyesnek minősített kisbolygó távcső nélkül is megfigyelhető.

Az égitest mintegy 340 méter átmérőjű – ez nagyjából az Eiffel-torony magasságának felel meg. A becslések szerint egy ekkora aszteroida ilyen közeli elhaladása átlagosan 7500 évente egyszer fordul elő, 2029. április 13-án ráadásul szabad szemmel is megfigyelhető lesz, főként Afrikában és Nyugat-Európában. A tiszta égbolton halvány csillagként fog feltűnni, nagyjából a Göncölszekér csillagainak fényességével megegyezően.

Ami a hétköznapi ember számára életre szóló látványosság, az tudományos szempontból hihetetlenül ritka kutatási lehetőség, hiszen valós időben lesz megfigyelhető, hogyan formálja a Föld gravitációja egy több száz méteres aszteroida pályáját és forgását. Richard Binzel, az MIT bolygókutató professzora – a becsapódási kockázatot mérő Torino-skála megalkotója – kiemelte, hogy az Apophis biztonságosan halad majd el mellettünk, és semmilyen veszélyt nem jelenthet a földi életre.

Ez azonban nem mindig volt így: 2004-ben a csillagászok számításai még 2,7%-os esélyt mutattak a 2029-es becsapódásra, ami a Torino-skálán 4-es szintet, azaz példátlanul magas riasztást jelentett. 2021-re aztán a kisbolygót levették minden kockázati listáról, és ma már kijelenthető, hogy a következő száz évre nézve sem jelent fenyegetést. Egy tavaly szeptemberi tanulmány felvetette ugyan a parányi esélyét annak, hogy egy ismeretlen égitest megzavarhatja a pályáját 2029 előtt, de a csillagászok összességében továbbra is biztonságosnak tartják a helyzetet.

A változásokat közelről követi majd a NASA átalakított űrszondája: az OSIRIS-APEX feltérképezi a 99942 Apophis felszínét, monitorozza a forgását és méri a Föld közelségének hatásait. Kiemelt cél a belső, földrengésszerű rezgések kimutatása – eddig ilyen szeizmikus mérések csak a Holdon és a Marson születtek. Emellett az Európai Űrügynökség (ESA) RAMSES nevű küldetése is előkészületben van: ha a terveket novemberben jóváhagyják, 2028 tavaszán indulhat el, és a 2029. április 12–14-i esemény idején akár 5 kilométerre is megközelítheti a kisbolygót, írja a Live Science.

 

Az Apophis érkezése tehát nem bolygóvédelmi vészhelyzet, hanem példátlan lehetőség: a megfigyelések finomíthatják azokat a modelleket, amelyekre egy valóban veszélyes aszteroida eltérítésénél szükségünk lehet.
Nyitókép: Illusztráció / Nazarii_Neshcherenskyi / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök