Hatalmas aszteroida csapódhat a Holdba, a villanást szabad szemmel is láthatjuk
Egy új kutatás szerint látványos égi jelenséget okozhat, ha a 2024 YR4 jelű aszteroida 2032 végén valóban a Holdba csapódik. A számítások alapján az ütközés olyan fényes villanással járna, amely kedvező körülmények között akár szabad szemmel is látható lehetne a Földről, ráadásul több percen keresztül. Bár az esemény bekövetkezésének esélye továbbra sem magas, a tudósok szerint tudományos szempontból rendkívül ritka és értékes megfigyelésről lenne szó.
A körülbelül 60 méter átmérőjű, vagyis nagyjából egy 15 emeletes épület méretével megegyező aszteroidát 2024. december 27-én fedezték fel. Ahogy arról mi is beszámoltunk, ezután heteken keresztül egymást érték a különböző számítások a 2024 YR4 pályáját illetően: sokáig az volt a kérdés, hogy összeütközik-e a Földdel, később pedig azt próbálták meghatározni a szakértők, hogy becsapódik-e a Holdba.
A jelenlegi adatok szerint ez utóbbira még mindig van esély. A NASA becslése alapján nagyjából 4,3 százalék annak a valószínűsége, hogy az aszteroida ütközik a Holddal. Egy 2025-ben készült tanulmány szerint egy ilyen ütközés energiája körülbelül 6,5 millió tonna TNT robbanásával lenne egyenértékű, ami a modern kori megfigyelések legnagyobb holdi becsapódásává tenné az eseményt – számol be a hírről a Live Science.
A lehetőség felkeltette a kutatók érdeklődését, mivel előre jelezhető, viszonylag kis égitest becsapódásáról van szó, amelynek hatásai részletesen modellezhetők. Ennek érdekében a kutatócsoport tízezer különböző számítógépes szimulációt futtatott le, amelyekben a Naprendszer bolygóit, a Holdat és az aszteroida lehetséges pályáit is figyelembe vették. Ezek alapján sikerült meghatározni a legvalószínűbb becsapódási zónákat, valamint modellezni magát az ütközési folyamatot is egy nagyjából 500 másodperces időablakban.
Az eredmények szerint az aszteroida egy mintegy 3000 kilométer hosszú sáv mentén csapódhatna be, nagyjából a Tycho-krátertől északra. A számítások alapján a becsapódás egy mínusz 2,5 és mínusz 3 magnitúdó közötti fényességű villanást hozna létre, ami nagyjából a Vénusz éjszakai fényességének felel meg. A fő villanás három-öt percig tarthatna, de legalább tíz másodpercig olyan erős lenne, hogy az emberi szem számára is egyértelműen észlelhetővé válna.
A becsapódás a jelenlegi modellek szerint 2032. december 22-én, a koordinált világidő (UTC) szerint 15:19-kor történne, ami azt jelenti, hogy a jelenség ott lenne megfigyelhető, ahol a Hold már a horizont fölött jár. Ez Kelet-Ázsiát, Óceániát, Hawaiit és Észak-Amerika nyugati részét különösen kedvező megfigyelési helyszínné tenné. Van azonban egy fontos kitétel: az adott napon a Hold felszínének mintegy 70 százaléka meg lesz világítva. A villanás csak akkor lenne szabad szemmel látható, ha az aszteroida a Hold sötét oldalán csapódna be, aminek az esélye mindössze 2,85 százalék.
A becsapódás során a Hold felszínéről kirepülő kőzetdarabok egy része visszahullana, és több ezer kisebb másodlagos villanást okozna. Ezek ugyan halványabbak lennének, mint az első fényfelvillanás, de távcsövekkel jól követhetők lennének. A modellek szerint akár 100 millió kilogrammnyi holdi anyag is elindulhatna a Föld irányába, ami az ütközést követő hetekben rendkívül intenzív meteorrajokat, úgynevezett „szuper meteorzáporokat” hozhatna létre.
Olvasd el ezt is!