Szabó Magda gondolata örökérvényű, legyen szó szerelemről, háborúról vagy éppen egy váratlan világjárványról.
Az élet logikátlansága
Idézet Szabó Magda Abigél című regényéből
Hamu és Gyémánt
Vitay Georginát, az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja minden magyarázat nélkül egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában távol kerül mindentől, amit megszokott, teljesen puritán környezetbe kerül, szigorú szabályok között kell élnie, amit egyszerűen képtelen elfogadni. Elzárkózik a társaitól, lázad, szökni próbál, ezért apja, hogy maradásra bírja, felfedi előtte az igazat, költözésének valódi okát. Gina immár önként vállalja a rabságot, barátokat, sőt testvéreket szerez és szép lassan ő maga is kezd hinni a helyi legendában, a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki mindig segít a hozzá forduló bajba jutott lányokon. Közben a rideg, de biztonságos zárka falai közé is bekúszik a háború és az ezzel járó változások, amelyek különösen nagy veszélyt jelentenek egy tábornok lányára.
Szabó Magda egyik legismertebb regényét, az 1970-ben megjelent Abigélt nemrég a New York Times is méltatta, hosszú idő után ugyanis megszületett a könyv angol nyelvű fordítása. A lap szerint a mű Magyarországon még a szerző külföldön legismertebb művénél, Az ajtónál is népszerűbb. A Publishers Weekly nevű lap a főhőst Jane Austen Emmájához hasonlította, a történetet pedig J. K. Rowling Harry Potter könyveivel vetette össze.
Nézz bele!
Részlet a Szabó Magda regényéből készült 1977-es négyrészes tévésorozatból.
