szem, retina,

A retina sérülése a vakság kialakulásához vezethet. Ez több millió embert érint a világon. Sajnos a retina az egyike azoknak a szöveteknek, amit mi emberek nem tudunk visszanöveszteni.


Tőlünk eltérően a zebrahal például könnyedén visszanöveszti ezt a szövetet. Érdekes módon génállományunk 70 százalékban megegyezik a zebrahaléval, így az sem meglepő, hogy a tudósok nemrég felfedezték, hogy a közös génállományunk a retina visszanövesztéséért felelős gén is.

„Úgy tűnik, a regenerálódás egy alapvető funckió volt, ennek elvesztése pedig az evolúciós fejlődés több lépcsőjén történt meg"

– mondta Johns Hopkins Egyetem idegtudósa, Seth Blackshaw.

A retina része a fénydetektáló rúd- és kúpsejt, valamint azokat az idegsejteket és szinapszisokat is tartalmazza, amelyek a kapott fényinformációt továbbítják az agyunkba.

Unsplash/Meritt Thomas

A fejlődés során a retina az agyunk idegszálaiból képződik, tehát tulajdonképpen olyan agyszövet, ami a szemünk hátsó részén végződik, mely a központi idegrendszerünk részét képezi. A cellák is az agyszövetünk részei, azok tisztítják le a törmelékeket, tárolják a fontos molekulákat, fizikai támogatást nyújtanak a szemnek, és szükség esetén külső segítséget kérnek az immunrendszertől.

Néhány halban és hüllőben ezek a cellák generálják újra a neuronokat, amelyek aztán sejtekkel összeállnak, amelyek aztán retina idegsejtekké oszlanak, ideértve a fotoreceptorokat is. De nem így történik ez az emlősöknél. A tudósok ezért most a zebrahalat, egereket, csirkéket is tanulmányoznak. Ezeknél az állatoknál vizsgáljak, hogy ez a háromfajta állat hogyan reagál sérülésekre és hogyan reagál a retinájuk ezekre a balesetek után – adta hírül a ScienceAlert.

A figyelmetekbe ajánljuk