Kozmetikai tégelyek, ásványvizes palackok, a hétköznapi életünk maradhatatlan kellékeként szolgáló, hordozható kávéspohár fedele – nap mint nap használjuk ezeket a tárgyakat, de ha az óceán mélyén találkozunk velük, akkor valamit rosszul csinálunk. Márpedig a világóceán legmélyebb pontja, az alig pár ember által megjárt Mariana-árok sem mentes az egyszerhasználatos műanyag szeméttől. De miért is nagy baj ez?
Évente nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül a világ tengereibe. Ennek többségét egyszerhasználatos termékek teszik ki, amelyek évente több millió vízi madár és tengeri állat közvetlen halálát okozzák.
Műanyag zacskók mindenütt
A világ tudósai évtizedek óta figyelmeztetnek a Föld vízkészletének megóvása fontosságára. A Mariana-árokban, közel 11 ezer méter mélyen úszkáló, 2019-ben lefényképezett műanyag zacskó viszont még a legtapasztaltabb környezetvédőket is meglepte.
Nem ipari hulladék volt, hanem hétköznapi tárgy, amit milliók használnak.
Egy műanyag szatyor több emberöltő alatt bomlik le, a mikroműanyagok pedig bejutnak az élőlények szervezetébe, súlyos betegségeket vagy akár halált okozva. Habár az egyszerhasználatos műanyagok alkalmazását világszerte szabályozzák, mi, fogyasztók is sokat tehetünk a változásért.
Vásárláskor például használjunk szövetszatyrokat, amik nemcsak tartósabbak a műanyagból készült társaiknál, de moshatók is. Arra is érdemes figyelnünk, hogy ha környezetszennyező anyagból készült terméket tudunk csak venni, akkor az legalább újrahasznosítható legyen.
GettyImages/@jamesteohart
Az étkezésünk is számít
A vizek védelme persze nem csupán a saját környezetszennyezésünk visszafogását jelenti. A táplálkozásunk is befolyásolja az óceánok, ezzel együtt bolygónk élővilágát. Az olyan alapanyagok, mint az egészséges és finom vadlazac, fontos részét képezik a modern étrendnek. Ez a hal sokáig kevesek kiváltsága volt, a nyíltvízi lazactelepek megjelenése viszont tömegek számára tette elérhetővé.
A telepek működtetéséhez viszont sokféle gyógyszer és tápszer szükséges, amik rombolják a telepeken túli vizek minőségét. A megoldás a szárazföldön kialakított haltenyésztő telepek elterjedése lehet: itt a halak a természetes víztől elzárt tartályokban nevelkednek, így sem káros vegyszerek nem kerülnek a környezetbe, sem az esetleg el-elszökő, tenyésztett lazacok nem hígítják a természetes populáció génállományát.
Sokat tehetünk egészségünkért, ha változatosan étkezünk, de nem árt tudatosítanunk, hogy a tenger gyümölcseinek többsége nem fenntartható forrásból származik. Érdemes olyan termékeket keresnünk, melynek csomagolásán feltűntetik a származási helyet és az előállítás mikéntjét.
Ha érdekel, mi mindent tehetsz még a Föld óceánjainak megóvásárért, látogass el december elején a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra. Találkozzunk a Hungexpón!
