Környezetvédő aktivisták a döntést helyeslik, ám nehezményezték, hogy a tervezet „nem elég merész".
A 21 javaslat többek között olyan célkitűzéseket tartalmaz, mint a növényvédő szerek használatának korlátozása és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (nagyjából 60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítása fejlődő országoknak.
A javaslatokról az ENSZ-konferencián, a kínai Kunming városában döntenek október 15-én. 196 ország képviselőinek voksolása alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt fog megtörténni.
Mivel hozzávetőleg egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye,
az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát 2030-ig.
Ahogy az MTI is beszámolt róla, a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt.
Az egyéb régiókban elenyésző korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek e tekintetben a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia mellett még több mint ötven ország tett ígéretet a 30-30 néven is ismert környezetvédelmi kötelezettségvállalásra.
Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük.
Környezetvédők azt is kifogásolták, hogy az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Hozzátették, hogy a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy kimazsolázzák a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit.
