A kísérletben mintegy 2900 alkalmazott vett részt, és az eredmények alapján 40 százalékuknak volt kevesebb alvásproblémája és álmatlansága. Hozzá kell tenni: negyvenöt százalékuk nem tapasztalt változást az alvásában, 15 százalékuk pedig megnövekedett alvásproblémákról számolt be.
A négynapos munkahetet vizsgáló kísérletben, amely a világ egyik legnagyobbja, 61 vállalat vett részt. Összesen 56 cég, azaz a vállalatok 92 százaléka mondta azt, hogy a kísérlet végeztével továbbra is megmaradnak négynapos munkahétnél – emellett 18 vállalat azt is megerősítette, hogy a rendszert teljes egészében megtartják.
A megfelelő alvásra egyébként valóban nagy szüksége van a társadalmunknak: a felnőttek jelentős része nem alszik megfelelő mennyiségben és minőségben. A kutatók szerint nem a túlhajszoltság az egyetlen oka ennek, de nagy szerepet játszhat benne.
Egy 2007-es svédországi tanulmány az álmatlanságot például a magas munkakövetelményekkel hozta összefüggésbe, míg egy 2019-ben végzett svéd kutatás megerősítette ezt a kapcsolatot több mint 3700 ember egészségügyi felmérésének adatai alapján. Egy 2017-es metaanalízis azt is megállapította, hogy a munkahelyi stresszorok, például a munkaterhelés hatással van az alvás minőségére és mennyiségére egyaránt.
A rossz alvás jelentős egészségügyi kockázattal jár a munkavállalók számára, de hatással lehet a munkáltatókra is, mivel csökkenti a munkateljesítményt. Egy 2010-es tanulmány becslése szerint a fáradtsággal összefüggő termelékenységcsökkenés négy amerikai vállalatnál évente 1 967 dollárba került munkavállalónként. Egy 2007-es tanulmány szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók közel 38 százaléka tapasztalt rendszeres fáradtságot a munkahelyén.
A négynapos munkahétre vonatkozó kísérleti projektben a munkavállalók 46 százaléka számolt be arról, hogy a szokásosnál kevesebb fáradtságot tapasztalt, ezzel szemben 14 százalékuk mondta azt , hogy fáradtabb volt.
A friss eredmények szerint a négynapos munkahét az üzletnek is jót tesz. A résztvevő vállalatok elmondása szerint 1,4 százalékkal nőtt a bevételük.
A vállalatok legnagyobb szektorát a marketing- és reklámipar alkotta, a második legnagyobb csoportot a szakmai szolgáltatások, a harmadikat pedig a jótékonysági és nonprofit szervezetek alkották.
Ráadásul jóval kevesebben hagyták ott a tesztidőszakban a munkahelyüket: az eredmények szerint 57 százalékkal csökkent a kilépések száma.
A jobb alvás mellett a résztvevő munkavállalók más előnyökről is beszámoltak: a munkavállalók 39 százaléka kevésbé érezte magát stresszesnek, míg 71 százalékuknál mérséklődött a kiégettség érzés.
