Kilőtt a hazai fogyasztás
16,2 százalékkal haladta meg a hazai kiskereskedelem forgalma márciusban az egy évvel korábbit. Történhetett mindez a jelentős bázishatás eredményeként a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszert és hasonló termékeket áruló boltok forgalma azonban nagyjából megegyezett a 2021 harmadik hónapjában mértekkel, hiszen csupán 0,2 százalékos volt a növekedésük – közölte a KSH adatait a Haszon.
Ha az első negyedéves adatokat vizsgáljuk, az összforgalom volumene a nyers adata szerint 10,5 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva pedig 10,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Extrém növekedések
29,7 százalékkal nőttek azonban az eladások a nem élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó üzletekben a vizsgált időszakban. Ezen belül szinte hihetetlen mértékben, több mint négyszeresére ugrott (320,4 százalékos növekedés) a textil-, ruházati- és lábbeliüzletek forgalma. Emellett háromszorosnál is nagyobbra nőtt (238,7 százalékos bővülés) a használtcikküzletek értékesítése, valamint kiugró volt a bútor- és műszakicikkboltokban tapasztalható, 75,3 százalékos márciusi bővülés is az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A KSH azonban megjegyzi, hogy az elképesztő statisztikák leginkább az 12 hónappal korábbi, rendkívül alacsony bázisértékeknek tulajdoníthatóak.
Szintén meglepő lehet, hogy az kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene 51,4 százalékkal emelkedett márciusban 2021 harmadik hónapjához képest. Az elemzés ezt a húsvéthoz kapcsolódó többletvásárlásokkal indokolja.
Áremelésre készül a legtöbb hazai cég
A témához kapcsolódik a Haszon közelmúltban megjelent cikke, amelyben arról számolt be a lap, hogy a kiskereskedelmi szektorban tízből hat vállalat szeretné drágábban adni termékeit a közeljövőben, azonban más ágazatok is hasonló léptékben gondolkodnak így. Az építőipari cégek 77 százaléka, az iparvállalatok kétharmada, a szolgáltatószektor 63 százaléka tervezett áremelést áprilisra a GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint.
A kiskereskedelmi vállalatok jellemzően az elmúlt évek első egy-két hónapjára korlátozták az áremeléseiket. Idén azonban nagyon megugrott azoknak a kereskedőknek a száma, akik továbbra is emelnének az árszintjükön. Ezen pedig az ársapkák sem segítenek, ugyanis az érintett termékek költsége bár alacsony marad, az árstop miatti veszteségeiket más termékek az indokoltnál nagyobb drágulásával kénytelenek enyhíteni a vállalkozások.
Más azonban a helyzet a fixált áras üzemanyaggal, hiszen a töltőállomásoknak nincsen más termékük, amivel kompenzálhatnák a kiesésüket. Ezért ebben az esetben hosszútávú inflációcsökkentő hatásról beszélhetünk.
A szakértők szerint tartósan magas inflációra lehet számítani, a közeljövőben pedig rosszabbodhat a helyzet. A tényinfláció jelenleg 8,5 százalékos, a következő hónapokban azonban súrolhatja a 10 százalékot.
