Az interneten időről időre felbukkannak olyan történetek, amelyek szerint egyes halászok négy hónap alatt akár 100 ezer eurót, azaz közel 37 millió forintot is megkeresnek. Bár ezek az összegek tükrözik a valóságot, fontos különbséget tenni az egyes halászati ágazatok között.
Renat Besolov, aki maga is dolgozott norvég rákhalászhajón, egy korábbi kollégájáról például azt írta, hogy négy hónap alatt mintegy 100 ezer eurót keresett. Fontos a történethez megjegyezni, hogy a férfi hagyományos halászattal, nem pedig rákhalászaton szedte össze ezt az összeget. Besolov szerint a rákhalászok esetében manapság inkább a havi 10-20 ezer eurós kereset lehet elérhető egy kedvező időszakban.
A norvég halászatban olyan bérezési rendszert alkalmaznak már rég, amelyben a legénység jövedelmének egy része a fogás értékétől függ. A norvég adóhatóság külön szabályokat is meghatároz az ilyen, zsákmányból származó részesedésekre. Vagyis egy sikeres szezon komoly pénzt hozhat, gyengébb fogás esetén viszont a kereset is visszaeshet.
A klasszikus nyolcórás műszakokat ráadásul elfelejthetik a fedélzeten dolgozók. A rákhalászok hidegben, erős szélben és hullámzó tengeren dolgoznak, miközben nehéz csapdákat kell mozgatniuk, a fogást válogatják és a felszerelést is folyamatosan karbantartják. Besolov tapasztalatai szerint a rákhalászat jóval több kézi munkával járhat, mint a hagyományos halászat, ahol számos folyamatot már gépesítettek.
Mindezek mellé jön a hosszú ideig tartó összezártság és az otthontól való távollét. A szezon alatt a hajók legénysége heteket tölthet a tengeren, miközben a munka ritmusát elsősorban a fogás és az időjárás határozza meg.
A milliós havi kereset tehát valóban elérhető, de aligha nevezhető könnyen megszerzett pénznek. A rákhalászok fizetésében éppen az a szélsőséges fizikai terhelés, bizonytalanság és életforma tükröződik, amely miatt ezt a munkát nem mindenki képes hosszú távon végezni.
(Haszon)
Olvasd el ezt is!