Sportautó 1 milliárd forintért? Ezt tudja az Apollo Evo

Az Evo tömegét és aerodinamikáját a végletekig optimalizálták. Az autó alig haladja meg az 1300 kilogrammot, miközben nagy tempónál elképesztő leszorítóerőt generál. A gyártó adatai szerint 320 km/h körüli sebességnél a karosszéria aerodinamikai elemei hozzávetőleg ugyanekkora, vagyis 1,3 tonnás erővel szorítják az autót az aszfalthoz. Ez a szám önmagában is jelzi, hogy az Evo elsősorban pályahasználatra született.

A hajtáslánc filozófiája kifejezetten purista. Az Apollo nem alkalmaz elektromos rásegítést, a középre beépített benzinmotor kizárólag belső égésű. A 6,3 literes, szívó V12-es erőforrás a Ferrari műhelyéből származik, és magas fordulatszámon adja le a teljesítményét. A motor 8500-as fordulatnál 800 lóerőt biztosít, a maximális nyomaték pedig 765 newtonméter. Az erőt hatfokozatú szekvenciális váltó továbbítja a hátsó kerekek felé.

A futómű és a gumik szintén a szélsőséges igénybevételhez igazodnak. Elöl 20 colos, hátul 21 colos kerekeken gördül az autó, Michelin Pilot Sport Cup 2 R abroncsokkal. A gyorsulási adatok ennek megfelelően alakulnak: az Evo álló helyzetből 2,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h-s tempót, a végsebessége pedig eléri a 335 km/h-t.

A belső égésű motoros autók között a gyorsulási rekordokért továbbra is komoly verseny zajlik. Tavaly a Koenigsegg Jesko Absolut állított fel új mércét, amikor a gyártó saját tesztpályáján 8,88 másodperc alatt teljesítette a negyedmérföldes távot, ezzel a világ leggyorsabb rendszámos, belső égésű motorral hajtott autójává vált. Bár a Jesko 2,79 másodperces 0–100 km/h-s gyorsulása önmagában is figyelemre méltó, a villanyautók térnyerésével ez már nem számít abszolút csúcsnak. Jelenleg ezt a kategóriát a Rimac Nevera vezeti, amely 1,81 másodperc alatt gyorsul százra.