Egy új tanulmánynak van egy lehetséges magyarázata arra, hogy csomó, egymástól néha teljesen függetlenül kialakuló nyelv miért osztozik közös szabályszerűségeken.
Nagyjából több, mint 7 ezer nyelv létezéséről tudunk a Földön. A maga módján mind egyedi és sajátságos, ugyanakkor fura módon a legtöbb nyelvben viszonylag hasonló szabályok mentén alakult ki a nyelvtan. Vannak egymástól függetlenül kialakult nyelvek, amik osztoznak bizonyos szabályokon, struktúrákon, ami a kommunikációt illeti. Ez a jelenség régóta megmozgatja a kutatókat és akadnak rá potenciális magyarázatok.
Akad olyan magyarázat, hogy valószínűleg valamilyen genetikai oka van, továbbá olyan is, miszerint a kognitív képességeinkhez van köze. Jó példa erre a múltidő, a jelenidő és a jövőidő, amik azért alakulhattak ki minden nyelvben, mert szimplán csak az emberek érzékelték az idő múlását. Éppen ezért beszédben is kifejezték, jelezve a történések idejét a tisztább megértéshez.
Most viszont egy új tanulmány egy érdekes új hipotézissel állt elő. A magyarázata szerint ugyanis leginkább abban lesz a kulcs, hogyan mesélünk másokról. A Helsinki Egyetem nyelvésze, Stef Spronck szerint a nyelv evolóciójában a nyelvről való kommunikáció, ami új nyelvtani szabályok megszületését, kialakulását eredményezhette. Emberek ugyanis amióta kommunikálnak, beszélnek arról is, mit csinálnak mások, sőt mit mondtak mások.
Ugyanakkor utóbbi esetében gyakran akad kétértelműség, esetleg rossz memória, az ilyesfajta eltérések és félreértések pedig mind hozzájárultak az elmélet szerint ahhoz, miért is alakult ki úgy a legtöbb nyelv, ahogyan. Szimplán a nem pontos leírása mások szavainak amolyan emberi sajátosság, ami mindenhol megjelent.
Meghatározza a kultúránkat, ahogy a világot érzékeljük, továbbá azt is, hogy kiben bízunk. Egy jelenség, ami annyira alapvető az emberi létezéshez, hogy valószínűleg nyomot hagyott a nyelveken is, tanulmányunk szerint pedig ez bőven túlmutat az egyszerű mondatoknál mások mondandójának elmesélése során.
(Forrás: ScienceAlert)
