Lewis Carroll 1865-ben megjelent klasszikusa már novemberben megjelenik klingon nyelven, ami a sokat mondó QelIS boqHarmey címet kapta.
Nem gondoltuk volna, hogy létezik ilyen, de a saarbrückeni klingonszakértő a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy a műfordítói munka kemény kihívás elé állította: a meseklasszikus ugyanis tele van nyílt és rejtett szójátékokkal, emiatt pedig neki is több vadonatúj klingon szót és szójátékot kellett kitalálnia. Az Alice Csodaországban lefordításához összesen egy évre volt szüksége.
A nyelvész választása azért esett Carroll művére, mert a jelenleg futó scifisorozat szériájában, a Star Trek: Discovery-ben több idézet is elhangzik a könyvből, ráadásul a sorozat fő figurájának, Michael Burnhamnek, a Discovery űrhajó kapitányának egyik kedvenc olvasmánya.
Litaer ráadásul klingontanárként is dolgozik, ezért segédtananyagként használja majd az Alice Csodaországbant a klingon nyelvtanfolyamain.
A fordítással magához a klingon nyelv terjesztéséhez is hozzá akar járulni, ehhez pedig hozzátartozik az úgynevezett klingon irodalom előállítása is. Mint elmondta, Antoine de Saint-ExupéryA kis herceg című klasszikusának 2018-as klingon fordítása már „nagyon jó" nemzetközi fogadtatásban részesült.
A mesterséges nyelv feltalálója James Doohan 2005-ben elhunyt amerikai színész, Scotty (az Enterprise csillaghajó skót származású főgépésze) megformálója, aki az első szavakat megalkotta. A nyelved pedig Marc Okrand amerikai nyelvtudós fejlesztette tovább.
Litaer szerint a klingon már 4200 szóból áll.
A német nyelvész egyébként Saarbrückenben évente tart klingon nyelvkurzust, amelyre az egész világból érkeznek a tanulni vágyók. Ugyan tavaly és idén is elmaradt a klingonkurzus, de a tervek szerint legközelebb 2022 novemberében megtartják, ami egyben a 20. évforduló is lesz.
Lieven L. Litaer úgy tudja, hogy a számos nyelvtörő szót és torokhangot tartalmazó klingont világon jelenleg 20-30 ember beszéli folyékonyan, de a számuk folyamatosan nő.
(MTI)
