Két éve a New Yorkban, Brooklynban élő Taylor Mali és felesége arra lett figyelmes, hogy a házuk előtt álló fára felakadt egy nejlonszatyor. A látvány annyira zavarta Malit, hogy egy hosszú kihúzható festőoszlopot, amit magas helyek festésére használnak és leszedte a műanyagot a fáról.
Viszont felmerült benne, hogy akár tovább is fejleszthetné a festőoszlopot egy szerkezetté, amivel könnyebb lesz a jövőben minden hasonló művelet. Úgyhogy ráerősített néhány hajlított fém L-konzolt, a tervezés során pedig a fő inspiráció a polip volt. Végül megszületett saját kis találmánya, a Snatchelator (leginkább Lekapólátornak lehetne fordítani), amivel azóta is járja Brooklyn utcáit fákon ragadó műanyag után kutatva.
Sőt a találmányának már híre is ment a környéken, így gyakran az emberek hívják őt a fájukhoz, hogy szedje le nekik a műanyagot. De szedett már le vele cipőt, ernyőt és lufikat is.
A legjobb és a legrosszabb a műanyagban, hogy ezer év alatt se bomlik le. Az emberek úgy vannak vele, hogy ha én nem kezdek valamit vele, akkor életünk végégig nézhetjük a műanyagot a fákon.
Állítása szerint 99%-os a sikerrátája leszámítva azokat a helyeket, ahova szimplán nem ért el a magasság miatt. Valószínűleg nehéz lenne szabadalmaztatni a találmányát, ami egy hosszú bot, ami úgy lett kialakítva, hogy könnyen le lehessen venni vele dolgokat fákról. Így Mali megmarad majd világhírű feltaláló helyett New York egyik csendes, jobbára névtelen hősének.
(Forrás: Boing Boing)