A NASA Parker Solar Probe 2021. április 28-án ténylegesen berepült a Nap koronájába, azaz a Nap felső légkörébe, majd átrepült rajta. Az űrszonda nemcsak, hogy életben maradt – bizonyítva a Parker csúcstechnológiás hőpajzsának hatékonyságát – , de még helyszíni méréseket is elvégzett, amelyeknek köszönhetően eddig soha nem látott mennyiségű adatot kaptunk a Naprendszerünk szívéről.
A Parker Solar Probe 2018-ban indult útjára, elsődleges célja a Nap koronájának vizsgálata. A tervezett hétéves küldetése során összesen 26 megközelítést, vagyis perihéliumot kell végrehajtania a Naphoz. Ehhez a Vénusz gravitációs mezejét használja ki, amolyan lasszóként , hogy felgyorsuljon, majd eljusson a Naphoz. Amikor a bolygó közelében járt a Vénuszról is lőtt pár lenyűgöző fotót, és még egy felfoghatatlan sebességi rekordot is döntött. Az áprilisi perihélium volt a nyolcadik, és egyben az első, amely ténylegesen belépett a napkoronába
A Nap légkörében töltött közel öt órája alatt a Parker a Nap mágneses mezejének ingadozásait mérte, és részecskékből vett mintát. Korábban ezekre a tulajdonságokra vonatkozó becsléseink külső információkra támaszkodtak.
