Dolgok, amiket a viktoriánus kori nők nem csináltak

Lehetnek elképzeléseink a viktoriánus kori mindennapokról, de lehet, hogy nem egészen úgy történt minden, mint ahogy elképzeljük.


Nem házasodtak fiatalon

A 18. század végén az első házasságkötés átlagos életkora a férfiaknál 28, a nőknél pedig 26 év volt. A 19. század folyamán ez a nőknél 22-nél nem csökkent lejjebb. A mintázatok természetesen társadalmi és gazdasági osztályoktól függően változtak, a munkásosztálybeli nők általában valamivel idősebb korban házasodtak, mint arisztokrata társaik. De az az elképzelés, hogy minden angol hölgy a tinédzserkorután egyből férjhez ment, nem igazán állja meg a helyét.

Korai halálozás

A 19. századi Angliában az emberek átlagosan mindössze 40 évig éltek, ez a szám azonban kicsit megtévesztő. A csecsemők és a gyermekek sokkal nagyobb arányban haltak meg betegségekben, alultápláltságban és balesetekben. Így, ha egy lánynak sikerült túlélnie a felnőttkort, akkor elég jó esélye volt arra, hogy 50, 60, 70 vagy még annál is idősebb kort érjen meg. Ezek az esélyek csak nőttek a század előrehaladtával, és a higiénia, a táplálkozás és az orvosi ellátás fejlődése meghosszabbította a viktoriánus kori életkort.

Rózsaszín?

A nemek szerinti színekhez való mai hozzáállásunk meglepné a 19. századi társainkat. Akkoriban a fehér volt a csecsemők és a gyermekek „színe", bármelyik nemhez tartoztak is, amíg el nem érték a 6-7 éves kort, főként azért, mert a fehér ruhákat és pelenkákat ki lehetett fehéríteni. Ahogy pedig idősödtek, a gyerekek a felnőttek által viselt színek halványabb változataiba öltöztek. A pirosat erős, férfias árnyalatnak tartották, míg a kéket kecsesnek, finomnak és ezáltal nőiesnek. Így a kisfiúkat gyakrabban látták rózsaszínben, míg a kislányoknál a halványkéket részesítették előnyben. Csak a 20. század elején – az 1940-es években – kezdték általánosan a rózsaszínt a lányokhoz, a kéket pedig a fiúkhoz társítani.

Fűző, fűző, fűző

Bár a viktoriánus korszakban trendi volt a keskeny derék hangsúlyozása, a legtöbb nő egészséges mértékletességgel viselte a mindennapi fűzőt. Emellett abban az időben a fűző nem egyszerűen divat volt: úgy gondolták, hogy elősegíti a helyes, egészséges testtartást és a belső szervek megfelelő egyensúlyban tartását. És a bordák eltávolításának szélsőséges gyakorlata a derék karcsúsítása érdekében, amely a szóbeszéd szerint a viktoriánus korszakban virágzott, egyszerűen nem létezett.

(History)


A figyelmetekbe ajánljuk