A babiloni hódítás és rombolás előtti Jeruzsálem külső városfalának újonnan feltárt szakaszát az i.e. 8. században építhették – írja az MTI a Háárec és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közlése alapján.
A városfal keleti, meredek hegyoldali szakaszánál 50 évvel ezelőtt már megtaláltak két falrészletet egymástól mintegy hetven méterre, de mindeddig nem sikerült rábukkanni a közöttük található várfal nyomára.
A még ma is stabilan álló falmaradványt Filip Vukoszavovics, az Ókori Jeruzsálem Kutatóközpontjának munkatársa, valamint az IAA két szakembere, Joe Uziel és Ortal Chalaf vezetésével tárták fel.
A tudósok szerint az öt méter széles építmény sokáig kiválóan szolgálta a védelmet, de II. Nabú-kudurri-uszur babilóniai csapatainak i.e. 587-ben vagy i.e. 586-ban sikerült áthatolniuk rajta, és elfoglalták a várost.
Noha a babilóniaiak mindent el akartak pusztítani, a külső falnak ezeket a részeit nem rombolták le, mert az túl nagy erőfeszítést igényelt volna a meredek emelkedőn.
A felfedezés alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a Dávid városa keleti oldalán korábban felfedezett szakaszok is az ősi fal részei voltak, amelyek már az első Szentély idején, a babiloni hódításig tartó korszakban is álltak.
Az első, a mai óvároshoz legközelebb található 30 méteres részt Kathleen Canyon brit régész tárta fel 1968-ban, a második, jóval délebbre lévő, 90 méter hosszú részletet pedig tíz évvel később Jigál Siló izraeli régész tárta fel.
A két szakasz nagyon hasonlított egymásra, nagyjából azonos domborzati magasságban emelték őket hasonló módon: kötőanyag, valamint vakolat vagy földkitöltés nélkül, csak kövekből, 5 méter szélességben, 3-4,5 méter magasan.
A Dávid városában végzett korábbi ásatásokon a régészek bizonyítékokat találtak a babilóniai támadásra, ugyanis egy ebből a korból származó vastag rétegben hamut és törött cserepeket leltek.
A kutatók szerint valószínűleg Ezékiás júdai király (i.e. 739 k. - i.e. 687) építtethette a falat, amikor Szín-ahhé-eríba asszír király hatalmas büntető sereggel elfoglalta a falakkal védett júdai városokat, és i.e. 701-ben körülvette Jeruzsálemet is.
A Királyok második könyve leírja, hogy Ezékiás megtagadta az adófizetést az asszíroknak, és feltételezhette, hogy ezért bosszút állnak rajta, ami a védekező építkezésre késztethette.
