A középkorban sok királyi családtagról lehetett tudni, hogy furcsa téveszméktől szenvednek, képzeletbeli hiteik miatt pedig olykor féltek tőlük a szolgák. Ha az őrültségből versenyt szerveztek volna, akkor valószínűleg VI. Károly francia király nyerte volna a fődíjat, ugyanis abban hitben élt, hogy üvegből van a teste. Egyes történészek „Károly az őrült-nek" nevezeik.


Az uralkodónál 24 éves korában, 1392-ben léptek fel az első tünetei annak, hogy valami nem stimmel vele. Amellett, hogy állandóan vitatkozott a királyi családdal, valamint, hogy tönkretette Franciaország Angliával és Burgundiával ápolt békés viszonyát. Nem igazán viselkedett királyként sem. A királyságával nem foglalkozott, ehelyett inkább a személyes ügyeivel törődött, mint például a börtönből kiszabaduló foglyok elfogása.

Egy fogoly üldözése közben Károly saját lovasságára támadt, sőt néhányat saját kezűleg kivégzett. A királyi család többi tagja úgy gondolta, hogy ilyen magas pozícióban lenni pszichésen megterhelő számára, ezért inkább valami másra fogták bizarr cselekedeteit, minthogy beismerjék, ezek az őrültség egyértelmű tünetei voltak.

Károly mentális állapota rohamosan romlani kezdett, olyannyira, hogy megfeledkezett saját magáról. Nem volt tisztában azzal, hogy ő valójában egy uralkodó, sőt még a saját nevét se tudta. A legendák szerint egy rosszabb időszakában öt hónapig nem volt hajlandó megfürdeni vagy akárcsak átöltözni. De még ennél is abszurdabb az az eset, amikor farkasnak adta ki magát és a szolgákat, valamint az őröket kergette a kastély körül.

Ha napjainkban egy pszichiáter megpróbálná meghatározni Károly mentális problémáit a diagnózis lehet, hogy skizofrénia, vagy porfíria, esetleg bipoláris zavar lenne. Amikor a közelében lévőknek egyértelművé vált a király súlyos betegsége az akkor történt, amikor megpróbálta meggyilkolni V. Olivért, aki közeli barátja és egyben tanácsadója is volt.

Majd nem sokkal később bejelentette, hogy meggyőződése, hogy a teste üvegből áll össze. A szolgáit éppen ezért megkérte, hogy öltöztessék páncélba, hogy ha esetleg elesne, ne törje össze magát. Emellett nem igazán engedte, hogy az emberek hozzáérjenek, ezért ügyelniük kellett arra, hogy miközben ráaggatták a nehéz öltözetet, egyetlen ujjal se nyúljanak a bőréhez. Vagyis az üvegéhez!

A figyelmetekbe ajánljuk