Egy rejtélyes szöveg azt sugallja, hogy európai kereskedők már jóval Kolumbusz előtt ismerték Amerikát.
A szakértők számára igen izgalmas téma az, hogy pontosan hogyan és mikor telepedtek le az európai emberek Észak-Amerikában, most pedig egy ősi dokumentum elemzése fényt deríthet a régóta vitatott idővonal néhány kevésbé ismert részletére – írja a Science Alert.
Egy milánói szerzetes által írt, 1345 körül keletkezett dokumentumban találtak egy olyan utalást Észak-Amerika atlanti partvidékére, amelyből arra lehet következtetni, hogy az olasz tengerészek már 150 évvel azelőtt tudtak a kontinensről, hogy Kolumbusz Kristóf kihajózott volna.
A Cronica universalis címet viselő, Galvaneus Flamma által írt mű latin nyelven íródott. Ebben a szerző megkísérli részletesen bemutatni az egész világ történetét, a teremtéstől a 14. századig.
Az amerikai kontinens első említésével állunk szemben, még ha embrionális formában is, a mediterrán térségben
– mondja Paolo Chiesa, a Milánói Egyetem Irodalomtudományi, Filológiai és Nyelvészeti Tanszékének professzora.
Galvaneus a Grönlandtól nyugatra fekvő Marckalada nevű földről ír, amely megegyezik a több izlandi forrás által említett Markland régióval. Valószínűleg a mai Labradorra vagy Új-Fundlandra utal.
A feltételezések szerint a szerzetes a Milánótól délre fekvő olasz tengerparton fekvő Genovából származó kapcsolatok és információk révén hallott Marckaladáról vagy Marklandról. Felmerül a kérdés, hogy pontosan mire számíthatott Kolumbusz, amikor 1492-ben nyugatra hajózott.
Bár a dokumentumot korlátozzák a korabeli ismeretek –például azt sugallja, hogy a Marckaladán óriások élnek –, mégis illeszkedik az Észak-Amerikáról szóló más beszámolókhoz, például a Grœnlendinga Saga-hoz, egy jelentős izlandi szöveghez.
A Galvaneus által leírt Marckalada "fákban gazdag", nem különbözik a Grœnlendinga Saga erdős Márkföldjétől
Ez ellentétben áll a más északi területekről szóló korabeli leírásokkal, például Grönlandot "sivárnak és kopárnak" ismerték, annak ellenére, hogy nincs bizonyíték arra, hogy olasz tengerészek valaha is jártak volna ott.
Maga Kolumbusz Genovában született, bár híres útjára Spanyolországból indult, és nem elképzelhetetlen, hogy a kikötőben megforduló tengerészektől szedte össze az észak-amerikai földről szóló történeteket.
Genova köztudottan jó kapcsolatokat ápolt északkal, amit a Galvaneus idejében rajzolt fejlett térképek is bizonyítanak. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a szerzetes valóban tudta, hogy miről ír.
Nem úgy tűnik, hogy itáliai vagy katalán hajósok valaha is partra szálltak volna Izlandon vagy Grönlandon, de valószínű, hogy a kereskedelmi útvonalakon hallottak meséket azokról a vidékekről - még ha Marckalada vagy Markland nem is volt elég ismert ahhoz, hogy ugyanebben az időben hivatalos dokumentumokba kerüljön.
Ezek a pletykák túl homályosak voltak ahhoz, hogy a kartográfiai vagy tudományos ábrázolásokban összhangot találjanak
– mondja Chiesa.
