Első alkalommal került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész egyik hálózati munkájának formájában.
Az NFT (non fungible token – nem-helyettesíthető jelkép) egy olyan technológia, amely egyedi alkotások, termékek terjesztését teszi lehetővé a digitális térben. Általában jár hozzá egy kód, amely a mű eredetisége mellett tartalmazza a krediteket is, valamint lehetővé teszi, hogy a művész későbbi eladásokból is részesülni tudjon.
Korábban írtunk már arról, hogy a digitális műtárgyak akár 69 millió dollárt is érhetnek. Emellett egy online fellelhető videót is eladtak már 6 millió dollárért, mi több, olyan is előfordult, hogy az NFT-ről való definíciót árulták NFT-ben. Egy Banksy-mű elégetését megörökítő videó pedig 122 millió forintért kelt el.
A Ludwig Múzeum, mivel az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának, elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteménybe foglalásába.
A mű, mely nemrég az intézményben még látható volt, a BarabásiLab alkotása, a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció emellett azÉlek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témáját is képezte.
A Ludwig Múzeum NFT-je egy létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik. Adományozás útján került a múzeum birtokába, nem pedig egy fájl online piactéren történt értékesítéseként.
Az NFT lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, blokklánc alapú kriptovalutával.
A gyűjtők blokklánc alapú archívumot vezetnek a műalkotások tulajdonjogáról, így az eredeti példányok birtokolhatók és továbbadhatók, nyomon követhetők.
Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.
A munka itt tekinthető meg.
(Forrás: MTI)
