Szeptember 6-án, 88 éves korában elhunyt Jean-Paul Belmondo, akire sokan az utolsó nagy európai filmszínészként tekintettek. Az elmúlt több mint fél évszázadban a színész generációk ikonjává vált, egyszerre testesítette meg az erőt, a férfiasságot és humort. Alábbi cikkünkben öt emlékezetes alakításával emlékezünk meg a színészlegendáról.


Kifulladásig (1960)

A Kifulladásig a francia újhullámos filmezés ikonikus rendezőjének, Jean-Luc Godardnak az egyik legjelentősebb mozija.

A film főszereplője Michel (Jean-Paul Belmondo) egy piti autótolvaj, aki az egyik lopása során nagy bajba keveredik, miután lelő egy motoros rendőrt Marseille-ben. A férfi menekülésre kényszerül, majd nemsokkal később Párizsban kapcsolatba lép egy amerikai diáklánnyal, Patriciával (Jean Seberg), akibe már jó ideje szerelmes, és a lány is vonzódik hozzá. A sebezhetetlennek hitt férfi egyetlen gyenge pontja a szerelem lesz, amit úgy hajszol elkeseredetten, hogy a rendőrség mindvégig a nyomában van. A kérdés végig ott van a fejünkben: Patricia vajon őt választja vagy a saját karrierjét?

A filmmel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bár Belmondo addigra már több moziban is szerepelt, valamint színházi karrierje is szépen ívelt felfelé, a Kifulladásig hozta meg számára a széleskörű sikert, mely után valódi sztárként tekintettek rá az emberek.

Egy asszony meg a lánya (1960)

Az Egy asszony meg a lánya szintén 1960-ban jelent meg, 61 év távlatából visszanézve pedig kijelenthető, hogy igazi európai sztárparádét láthatnak benne a nézők.

Belmondo filmbéli partnere ugyanis nem más volt, mint a legendás Sophia Loren. A történet szerint 1943-ban az özvegy Cesira (Sophia Loren) tinédzser lányával, Rosettával (Elenora Brown) együtt elmenekül Rómából szülőfalujába, azt remélve, hogy ezzel megkímélheti gyermekét a háború borzalmaitól. A faluba érve megismerkednek a kissé furcsa, Belmondo által megformált Michele-lel, aki szerelmes lesz a nőbe, ám a történet akkor kuszálódik össze igazán, mikor a kislány elkezd gyengéd érzelmeket táplálni a férfi iránt.

Miután a háború lassan a vége felé közeledik, a két nő úgy dönt, hogy visszatér az olasz fővárosba, ám a hazaút nem várt veszélyeket tartogat magában.

A bolond Pierrot (1965)

Belmondo ebben a moziban ismét Godarddal dolgozhatott együtt, az eredmény pedig újfent egyedülállóra sikeredett.

A sztori egy eddig beteljesületlen szerelem hajszolásáról szól: Ferdinand (Jean-Paul Belmondo) hátrahagyva eddigi unalmas életét és házasságát megszökik régi szerelmével, Mariennel (Karina Anna).

A párt egy furcsa lelki kapocs köti össze, ezért úgy döntenek, hogy teljesen kiszakadnak a megszokott társadalmi normából és gátlástalan életet élnek. Megállás nélkül hajszolják a gyönyört, de az erőszak eluralkodik az életükön, lopnak és gyilkolnak. Amikor azonban a nő megcsalja Ferdinandot, a férfi elkeseredésében drasztikus lépésekhez folyamodik.

Borsalino (1970)

Amennyiben létezett valódi filmszenzáció a '70-es években, az biztosan a Borsalino című mozi volt. A közönség lélegzetvisszafojtva várta a két szupersztár, Alain Delon és Jean-Paul Belmondo találkozását a filmvásznon. A korabeli sajtó egyértelműen hatalmas riválisoknak írta le a két francia filmcsillagot, akik azonban a való életben baráti kapcsolatot ápoltak egymással.

A történet szerint a két gazember, François Capella (Jean-Paul Belmondo) és Rocco Sifredi (Alain Delon) egy félresikerült bunyó után közös bizniszbe kezdenek, és szembeszállnak a kegyetlen Marseille-i bandákkal a város uralmáért. A siker mellett azonban ellenségeket is szereznek, amely megnehezíti duó életét.

A Borsalino a valaha volt egyik legnagyobb költségvetésű francia film, a nézők azonban meghálálták a ráfordított összeget, mivel csak Franciaországban közel 5 millióan nézték meg az alkotást a mozikban.

A Profi (1981)

Listánkat a színészlegenda talán legismertebb filmjével, az 1981-es A Profival zárjuk. Jean-Paul Belmondo nevét hallva a legtöbbeknek ez a mozi jut először az eszébe, és ez közel sem a véletlen műve. A nagyszerű történet és a kimagasló alakítások mellett Ennio Morricone zenéje teszi igazán feledhetetlenné ezt az alkotást, a mai napig tömegek rajonganak a filmben felcsendülő főcímdalért.

A mozi középpontjában egy francia titkosügynök, Josselin Beaumont (Jean-Paul Belmondo) áll, akit azzal a feladattal bíznak meg, hogy iktasson ki egy afrikai diktátort. A politikai széljárás azonban hamar megváltozott, a francia kormány pedig végül átadja Beaumontot az ellenségnek, akik egy fegyenctáborba zárják a főhőst. Két évnyi szenvedés után azonban Beaumontnak sikerül kiszabadulnia. A főhős mindenképp teljesíteni akarja az eredeti küldetését, azonban ehhez a francia hatóságoknak is lesz egy-két szava.

A figyelmetekbe ajánljuk