Automatikus mozdulattá vált a koccintás

Fotó: Kriszti Babicz / Unsplash

Miért koccintunk a boros pohárral?

Hacsak nem magunkban iszogatunk, nem mulasztjuk el, hogy boros poharunkat összekoccintsuk a másikéval; ha pedig méltatni is szeretnénk, magunkhoz ragadjuk a szót és úgynevezett toastot mondunk. Vajon honnan erednek ezek a nemzetközileg is ismert szokások? Ennek jártunk utána.


A válaszért az ókorba kell visszautaznunk

Az ókori rómaiak borkészítési technológiája még nem volt olyan fejlett, mint amihez mi szoktunk hozzá, bort inni pedig muszáj volt, mert a víz sem volt egy életbiztosítás akkoriban... A bor keserűségét pirított kenyérrel tették élvezhetőbbé, a latin "tostus" szó magát a pirítás műveletét jelöli.

A pohárral való koccintás elterjedésének több lehetséges magyarázata is van: az egyik szerint a "csengés" kiválóan illik a pirítóssal gazdagított bor élményéhez. Ez eléggé belemagyarázás, igaz? Ennél talán egy fokkal közelebb járhat a valósághoz, hogy a régiek úgy vélték, a démonokat leginkább hangoskodással lehet elűzni, emiatt koccintottak. A legrealistább változat szerint pedig az ókor embere gyakran mérgezte meg felebarátját vagy ellenségét, így a koccintással egyértelműen mindkét fél kortyolt is a poharából, így valószínűsíthető volt, hogy egyik bor sem mérgezett.


Related Articles From Your Site

Friss

Ezek voltak a legröhejesebb kísérletek az elmúlt évben

Idén is átadták az Ignobel-díjat, a Nobel-díj inverzét, a tudományos világ legnevetségesebb kísérleteiért. Behéliumozott aligátorét is nyertek egyet.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk