A Big Think oldalán számolt be eredményeiről két kutató – Ellen Peters és Pär Bjälkebring –, akik a döntéshozatalokat tanulmányozták, és azt, hogy mindez hogyan függ össze a jóléttel és a boldogsággal.
Egy 2021 novemberében közzétett tanulmányukban azt találták, hogy általánosságban elmondható, hogy a matematikában jobban teljesítő emberek több pénzt keresnek és elégedettebbek az életükkel, mint a matematikából kevésbé tehetségesek.
Bár a kompetencia kétélű kard: ugyan a matekban jártas emberek kifejezetten elégedettek, ha magas a jövedelmük, ha azonban nem érzik megfelelőnek a keresetüket, akkor jóval elégedetlenebbek is.
Számos kutató szerint a több pénz csak egy bizonyos pontig növeli az életelégedettséget és a boldogságot. A fent említett kutatás viszont módosítja ezt az elképzelést, mivel kimutatta, hogy a jövedelemből származó elégedettség erősen összefügg azzal is, hogy mennyire jó valaki matematikából.
A matematika és a boldogság
A kutatók a matematikai képességek, a jövedelem és az élettel való elégedettség közötti kapcsolatot vizsgálták 5748 különböző amerikai számára kiküldött kérdőív segítségével.
A vizsgálat két kérdést és egy, a kutatás szempontjából releváns tesztet tartalmazott. Az egyik kérdés a háztartásuk éves jövedelméről kérdezte a résztvevőket. Egy másik arra kérte a válaszadókat, hogy egy nullától tízig terjedő skálán értékeljék, mennyire elégedettek az életükkel.
Végül az emberek nyolc különböző nehézségű matematikai kérdésre válaszoltak, hogy felmérjék matematikai képességeiket.
Ezután összevonták az eredményeket, hogy azok hogyan viszonyulnak egymáshoz.
Ugyan matematikai készségek és a jövedelem általában az iskolai végzettségi szinthez is kötődnek, ezért az elemzésben igyekeztek kontrollálni a végzettséget, a verbális intelligenciát, a személyiségjegyeket és egyéb demográfiai jellemzőket.
Mindebből kiderült, hogy átlagosan minél jobb volt valaki matematikából, annál több pénzt keresett. A nyolc kérdésből álló matematikai teszten minden egyes további helyes válasz után az emberek átlagosan nagyjából négyezer dollárral, azaz körülbelül 1,3 millió forinttal több éves jövedelemről számoltak be.
Példaként: két azonos iskolai végzettségű embernél, akik közül az egyik nem válaszolt helyesen egyetlen matematikai kérdésre sem, a másik pedig az összesre helyesen, a kutatás előrejelzése szerint a hibátlan válaszoló körülbelül 30 ezer dollárral fog többet keresni.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a matematikában jártas emberek átlagosan elégedettebbek az életükkel is, mint a matematikából gyengébbek. Ez a megállapítás számos más kutatással egyezik, és arra utal, hogy a jövedelem befolyásolja az élettel való elégedettséget.
Érdekesség még, hogy a matematikához jobban értő emberek általában több számszerű összehasonlítást végeznek Ez vezetett arra a gyanúra, hogy ők a jövedelmeket is jobban összehasonlítják.
Egyszerűen fogalmazva: minél jobb volt valaki matematikából, annál többet törődött azzal, hogy mennyi pénzt keres. A matematikából jobbaknak volt a legmagasabb az életelégedettségük, ha magas jövedelmük volt. De a jövedelemből származó elégedettség mindkét irányba hat: nekik volt a legalacsonyabb az életelégedettségük is, amikor alacsonyabb volt a jövedelmük.
