mars

Bár lehet, hogy a Marson sugárfertőzést kapnánk,  találhatunk természetes menedékhelyet

Hogyan tudnánk megbirkózni a halálos sugárzással? Nos, szükségünk lesz menedékre, amit a felfedezőknek vagy magukkal kell vinniük, vagy valahogy meg kell építeniük. De lehet, hogy másképp is megoldható lenne?


Egy új tanulmány a Mars Science Laboratory (MSL) Curiosity adatainak felhasználásával feltárta, hogy a Mars természetes tájképi jellemzői miképp nyújthatnak némi védelmet a sugárzás ellen. A marsi dombok lehet, hogy védelmet képesek nyújtani az űrből érkező nagyenergiájú részecskékkel szemben.

A tanulmány Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg. A vezető szerző Guo Jingnan, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársa.

Amikor a MSL Curiosity 2012-ben leszállt a Mars felszínére, egy RAD (Radiation Assessment Detector) nevű műszert tartalmazott.

A RAD a jövőbeli emberi Mars-látogatásokra való felkészülést szolgálja. A készülék a Napból és más forrásokból származó káros sugárzást észleli és méri a vörös bolygón. A sugárzás által a Marson esetlegesen létező mikrobiális életre jelentett veszélyt is fel tudja mérni. A szerkezet körülbelül akkora, mint egy kenyérpirító, és a Curiosity felső felületén helyezkedik el, szinte észrevétlenül.

Az egyik terület, amelyet az MSL a RAD-dal együtt vizsgált, a Murray Buttes régió. Ez a terület a Gale-kráterben az alsó Sharp-hegyen található. A Curiosity elsősorban azért járt ott, hogy a geológiát tanulmányozza, különösen a homokkő jellegzetességeket és a rétegződés egy típusát, az úgynevezett keresztrétegződést.

De a RAD is aktív volt, és 13 napnyi sugárzási adatot szolgáltatott a tudósoknak egy helyen.

Sőt, az is világossá vált, hogy amíg a hegy közelében volt, a sugárzási dózis körülbelül 5 százalékkal csökkent. A kutatócsoport egy égbolt láthatósági térképet is készített, amely azt mutatta, hogy az égbolt 19 százalékát eltakarta, amikor a rover a hegycsúcs mellett tartózkodott.

Ez tudományos szempontból nem egyértelmű, ha a jövőbeni emberi felfedezők sugárzástól való védelméről van szó, de mindenképpen fontos adat.

Kiderült az is, hogy ugyanazok a felszíni jellemzők, amelyek védelmet nyújthatnak a közvetlen sugárzás ellen, növelhetik a visszavert sugárzást is. A RAD kimutatta, hogy a dombok növelhetik ezt a másodlagos, visszavert sugárzást. Ez pedig az egyik legbonyolultabb kérdés a marsi sugárzás megértésében.

Lényeg a lényeg akármilyen Mars-misszióhoz – amelyben emberek is részt vesznek – több rétegnyi tartalékra lesz szükség. Valamilyen vészhelyzet esetén létfontosságú lesz, hogy az űrhajósok sugárzási dózisa a lehető legalacsonyabb legyen.

(ScienceAlert)

A figyelmetekbe ajánljuk