A mohácsi Garat malom jó időzítéssel akkor lépett be a piacra, amikor a kézműves pékségek, majd az otthoni kovászolás elterjedésével megszületett az igény a magasabb minőséget képviselő lisztekre. A siker titkáról és a kovászolásról is beszélgettünk a malom vezetőjével, Bányai Diánával.
Szerző: Rattner Réka
Honnan indult a Garat-sztori?
1991-ben érkezett a malom Németországból, és 1992-ben kezdődött meg az őrlés. A vállalkozás sokáig szolgálta ki a helyi pékeket, majd 2017 nyarán adták el a mezőgazdasági profilú Bóly-Töttösi Zrt.-nek, amely saját búzáinak őrlése céljából vásárolta meg. Ekkor jött létre új márkaként a Garat malom. Elsősorban a királybúza termesztését akartuk saját kézben tartani, hogy azt már csak lisztként értékesítésük, de idővel kinőtte magát a teljes paletta.
Bányai Diána, a Garat malom vezetője
Schnell Tamás / TomQuick fotográfia
Hogyan zajlott a piacra való bevezetés?
Az eredeti cél a helyi pékségek kiszolgálása volt, de hamar kiderült, hogy ők a mi magasabb árainkat nem hajlandóak megfizetni. Így nyitottunk a kisebb, kézműves pékségek és a lakosság felé. Ebben az időben indult el a Kovászlabor, ami az otthoni kovászolók legfőbb online felülete, színvonalas szakmai eszmecserék helyszíne lett. A folyton kísérletező házipékek közt szájról szájra járt lisztjeink jó híre, így egyre több otthonba eljutottunk, a termékeinkből pedig csodaszép kovászos kenyerek készültek.
Mekkora csapattal dolgozik a malom?
2017-ben négy fővel indultunk el, mostanra kilenc fő az állandó kollégák száma, megszámlálhatatlan alkalmi segítséggel – különösen a koronavírus okozta hirtelen megnövekedett vásárlói igény kielégítése céljából. Nagyon örülünk annak, hogy biztos állást adhatunk helyi embereknek, mi pedig cserébe állandó, megbízható munkaerőre építhetünk. A malom naponta öt tonna búzát őröl meg, így a tapasztalt munkaerő a sikerünk egyik kulcsa.
Miben látod még lisztjeitek rendkívüli sikerének az okát?
A malmok legnagyobb problémája a változó minőségű termény, és mivel mi saját búzát őrlünk, és abból is a legjobb minőséget teszik félre a malom számára, így egy éven belül garantálni tudjuk az állandó és kiemelkedő minőséget. A nem megfelelő gabonaát mi nem is dolgozzuk fel. Jelenleg négyféle búzából őrlünk és nem szeretnénk túlzottan szélesíteni a termékskálát. Sokan keresik a rozs- és alakorliszteket, de úgy érezzük, hogy a jelenlegi palettánkkal tudjuk még biztosan tartani a szokott minőséget, ráadásul kezdjük elérni kapacitásunk maximumát.
Fotó: Garat malom
Hogy kerültek macskák a csomagolásra?
Világéletemben szerettem Tatai Tibor grafikus munkáit és mivel ő mohácsi, akárcsak a malom, felkértem, hogy tervezze meg a lisztjeink csomagolását. Az A part alatt című gyermekdalból merített ihletet, amelyben a malomban három tarka macska egyike szitál, másika rostál, a harmadik pedig követ vág. Így került a kezdetekkor három macska a csomagolásra. A kamut liszt bevezetésével pedig megérkezett a negyedik alak, a fáraó, az ősi egyiptomi búzafajta szimbólumaként.
A natúr színű, műanyagmentes csomagolás mennyire függ össze az utóbbi évek környezettudatos anyaghasználatával?
Kedvelem a természetes anyagokat, ezért is lett tisztán papíralapú a csomagolás. Bár az előírások lehetővé tennék, hogy újrahasznosított papírt használjunk élelmiszerhez, sajnos hazánkban még nem lehet ilyet találni, mi pedig előnyben részesítjük az itthon előállított csomagolóanyagokat. Olyat viszont gyakran hallok, hogy a kiürült lisztes tasakokban pékárut tárolnak.
Mik a távlati tervek?
Bár a lisztek idáig is rendelhetőek voltak, március elején indult el a webáruházunk, ahol a vásárlást sokkal flottabbul intézhetik a vevőink. Viszonteladói hálózatunkat is szeretnénk tovább bővíteni, hogy az ország minél több pontján legyenek elérhetőek a lisztjeink.