Chicago lakosságának közel 10%-a ír felmenőkkel rendelkezik, így nem csoda, hogy a városvezetés ekkora hangsúlyt fektet az ünneplésre. A sokéves hagyománynak megfelelően Szent Patrik napján idén is zöldbe borult az illinoisi város egyik folyója, írja az Independent.
Chicago egyike azon számos egyesült államokbeli városnak, amely az 1800-as években rengeteg ír bevándorlót vonzott. 1850-re a város lakosságának körülbelül egyötöde volt ír, így március 17-e hivatalos ünneppé vált a szelek városában is.
Ez is érdekelhet! Szent Patrik napjára – 5 tárgy Írország kedvelőinek
Az ötlet Richard J. Daley polgármester agyából pattant ki: ő gondolt először a Szent Patrik-napi ünnep felelevenítésére. Eredetileg a Michigan-tó egy részének zöldre festésében gondolkodott, de barátja, a chicagói vízvezetékszerelők szakszervezetének elnöke meggyőzte, hogy inkább a Chicago-folyót zöldítsék ki. Erre először 1962-ben került sor, az írek nemzeti ünnepe azóta pedig nagyon komoly hangsúllyal szerepel a város életében.
Nem csoda, hogy a vízvezetékszerelőktől származik az ötlet: a zöld festéket ők eredetileg arra használták, hogy megállapítsák, honnan kerül a szennyvíz a folyók vizébe, és hol vannak repedt, szivárgó csövek. Persze a zöld szín kapóra jött az ünnepléshez is, így 1962-ben Szent Patrik napján körülbelül 50 kilogramm festékport szórtak a folyóba, amely egy hétig zölden ragyogott.
A mára hagyománnyá vált esemény során minden évben körülbelül 20 kilogrammnyi, növényi alapú festéket használnak, amely teljesen ártalmatlan az élővilágra. A folyó így hetek helyett csak néhány órán át marad zöld, ez az időszak viszont igazi népünnepély a helyi lakosok számára.
Ajánljuk figyelmedbe! Amikor Írország zöldbe borul: 6 érdekes tény a Szent Patrik napról
A Szent Patrik életéről ismert információk nagy része a néphagyományokkal és legendákkal fonódott össze. A történészek általában úgy vélik, hogy Szent Patrik, Írország védőszentje a 4. század vége felé született Nagy-Britanniában. Azonban tizenhat éves korában ír fosztogatók elrabolták, és eladták rabszolgának egy kelta papnak a ma Észak-Írországként ismert területen. Miután hat évig pásztorként dolgozott, visszaszökött Nagy-Britanniába, míg végül keresztény misszionáriusként tért vissza Írországba. Halála után rendkívüli tisztelet övezte, valóságos ír nemzeti hőssé vált, szentként tisztelték.
Védőszenti státusza ellenére Szent Patrikot az egyház halála után jóval később avatta szentté. Ez elsősorban azért volt így, mert amikor Kr. u. 461-ben meghalt, ilyen eljárás még nem létezett. 993-ban lett Augsburgi Szent Ulrik az első ember, akit szentté avattak, majd a 12. században hozták létre a pápa által felügyelt hivatalos szentté avatási eljárást.
