A kínai újévet, másnéven Tavaszi Fesztivált a világ több mint 20%-a ünnepli. Az időpontja változik, minden évben valamikor január 21-e és február 20-a közé esik. A 2023-as Nyúl évének kezdetét január 22-én tartják a holdnaptár szerint.
A kínaiak számára ez a legfontosabb ünnep szerte a világon, de Kína mellett más ázsiai országokban, például Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Vietnamban, Dél-Koreában, Malajziában, Észak-Koreában, Szingapúrban és Brunei-ben is munkaszüneti napot tartanak ekkor. Az utóbbi években pedig egyre több nyugati nagyvárosban is megünneplik ezt az évfordulót, többek közt New Yorkban, Londonban, Vancouverben és Sydneyben. Hogy mi történik ilyenkor pontosan? Íme 10 érdekes tény és szokás a kínai újév kapcsán, amit valószínűleg nem ismertél.
Ez is érdekelhet: Márciusi újév és a fogadalmak – 6 érdekesség a szilveszterről, amiről eddig nem hallottál!
1. A fesztivált 16 napig ünneplik, egészen a Lámpás Fesztiválig
A hagyományok szerint a kínai újév estéjétől a Lámpás Fesztiválig tartó 16 nap mindegyikének volt egy-egy különleges ünnepi tevékenysége. Az első holdhónap 15. napjának estéjén, a telihold éjszakáján a családok összegyűlnek vacsorára, majd kimennek tűzijátékot nézni és lámpásokat gyújtani. A lámpásokat többféleképpen használják: díszítés céljából felállítják, engedik szabadon repülni, vagy a folyókon úsztatják őket.
2. Áldozatokat mutatnak be az isteneknek és az ősöknek
Az imádkozás az egyik legfontosabb tevékenység a kínai újév során: az ünneplők az istenekhez és az ősökhöz fohászkodnak. Bevett szokás, hogy a kínai újév napját megelőző napon meglátogatják az őseik sírját, és áldozatot mutatnak be nekik a vacsora előtt.
Fotó: Shutterstock
3. Szerencsehozó ételek fogyasztása
Bizonyos ételeket a kínai újév idején szimbolikus jelentésük miatt fogyasztanak, ilyenek a gombócok, amelyeket a gazdagságot jelképezik. Minél több gombócot tud valaki megenni, annál több pénzt keres az új évben. Halat azért esznek, mert a hal szó kínaiul (鱼 Yú /yoo/) úgy hangzik, mint a „többlet". A narancsról és a mandarinról azt tartják, hogy kiejtésük és írásjegyeik miatt szerencsét és szerencsét hoznak.
4. Több milliárd piros boríték cserél gazdát
A kínaiak előszeretettel használják a piros színt. A piros borítékokban jókívánságokat és szerencsét (valamint pénzt) ajándékoznak, általában az idősebbek a fiatalabbaknak, a főnökök az alkalmazottaknak. Olyan ez, mint egy különleges újévi bónusz. Ma már legtöbbször elektronikus úton adják át, a WeChat − Kína legnépszerűbb kommunikációs alkalmazása – segítségével.
Ha tovább olvasnál: Furcsa újévi babonák a világ minden tájáról
5. Mindent piros dekorációk borítanak
A piros szerencsét hozó szín, amely sok pozitív dolgot jelképez: a boldogságot, a szépséget, az életerőt, a szerencsét, a sikert és a jó szerencsét. Nem meglepő hát, hogy a kínai újév idején szinte minden piros. A borítékokon kívül a dekorációk, a házak előtt kifüggesztett tavaszi verspárok, a lámpások, valamint piros papírkivágások is.
6. Az ünnep a világ legnagyobb éves vándorlását okozza
A kínaiak számára a Tavaszi Fesztivál legfontosabb része, hogy szilveszterkor együtt vacsorázzanak a családjukkal, még akkor is, ha ehhez nagy távolságokat kell megtenniük. Kínában megközelítőleg 200 millió ember kel útra ilyenkor, összesen 3,5 milliárd utazást generálva, de más országokban is több tízmillióan utaznak. Ez teszi a kínai újévet a világ legnagyobb éves népvándorlásává.
Fotó: Shutterstock
7. Mosni, sepregetni vagy szemetet kivinni nem szabad
A kínai újév időszakában sok babona tartja magát. A holdév első napján nem szabad hajat vagy ruhát mosni, mert ez „elmossa az ember szerencséjét" az év elején. A sepregetés és a szemét kivitele szintén a szerencse eltávolítását szimbolizálja a házból, de körtét vagy tükröt sem ajándékozhatunk ilyenkor.
8. A kínai újév idején van a világon legnagyobb tűzijáték
Semelyik másik országban nem gyújtanak egy órában annyi tűzijátékot, mint a kínai újév kezdetekor. A tűzijátékot a gonosz szellemek elijesztésére használják: úgy vélik, hogy a petárdák és tűzijátékok villogása és durranása elijeszti a démonokat. Ám a környezetszennyezés és a biztonsági problémák miatt Kína számos nagyvárosában megtiltották, hogy az emberek saját tűzijátékot gyújtsanak.
9. A gyerekek kedvenc ünnepe
A gyerekek ilyenkor egy hónapig nem járnak iskolába, új ruhákat vesznek fel, és piros borítékokat kapnak. A vacsorához viselt új ruhák szerencsét és egészséget hoznak. A borítékokban szerencsepénzt kapnak a szülőktől, idősebb rokonoktól és a látogatóktól. Néhány gyerek ilyenkor több mint 10 ezer jüant (500 ezer forintot) is összegyűjt.
10. Az „idős" szinglik hamis partnereket bérelnek fel
A kínai újév a legtöbbeknek örömteli időszak, de a „normális” házasodási korhatár feletti szingliknek nem. Kínában a hagyomány szerint a nők 30 éves korukig, a férfiak pedig 32 éves koruk előtt házasodhatnak. A „túlkoros" szinglikért a szülők annyira aggódnak, hogy még randevút is szerveznek ilyenkor egyedülálló gyermekeiknek. A probléma megoldására egy érdekes új megoldás is megjelent: barát vagy barátnő bérlése az estére. Vannak külön erre az üzletre szakosodott weboldalak és ügynökök, a bérleti díj pedig körülbelül 100 jüan (5800 forint) naponta.
