sárkány tetődísz
Fotó: Annie Spratt / unsplash

A sárkányok számos kultúra részét képezték – nem ok nélkül

Az HBO Trónok harca előzménysorozatának, a Sárkányok házának premierje újra a figyelem középpontjába állította a sárkányokat, akik legendás erejükkel mindenkit lenyűgöznek.


Jóval azelőtt, hogy a Harry Potter, a Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája, az Eragon és más modern értelmezések a 21. században megnövelték a sárkány hírnevét, az ősi civilizációkból származó leletek már jelezték, hogy ezek a lények a világ számos vallásában fontos szerepet játszanak, és univerzális szimbólumok – írja a Bigthink. A sárkány-mítosznak jártunk most utána.

s\u00e1rk\u00e1ny egy \u00e9p\u00fclet tetej\u00e9n

Fotó: Sean Thomas / unsplash

A vallások és kultúrák szerte a világon hemzsegnek a sárkánytörténetektől. A vallások túlnyomó többségében létezik egy mitikus trópus, melyet egyes tudósok Chaoskampfnak neveznek, ami németül a káosz elleni harcot jelenti. Ez a kifejezés egy mindenütt jelenlévő motívumra utal, melynek hősies szereplője megöl egy ősi káosz szörnyet, ami kígyó- vagy sárkányszerű tulajdonságokkal és hatalmas méretekkel rendelkezik.

Az egyik ősi példa egy babilóniai teremtési szövegben, az Enūma Elišben található, mely körülbelül i. e. 2000 és 1000 év között keletkezett. A szövegben Tiamat, a sós víz női ősistensége 11 féle szörnyeteget szül, köztük a sárkányt. Bár az istennőre nem sárkányként utalnak, az ikonográfiában megjelenése kígyószerű vonásokat kezdett felvenni, összekapcsolva képét a másik híres karmos mitológiai ragadozóval.

k\u00ednai s\u00e1rk\u00e1ny

Fotó: Ridwan Meah / unsplash

A sárkányok Kínában ősi és szerves része a kulturális, spirituális és társadalmi hagyományoknak. A kínai állatöv tagjai, a négy jóindulatú állatot alkotó szent őrző-lények egyikei, melyek a császári dinasztiák igazolására szolgálnak. Amikor a 16. században a jezsuita misszionáriusok újra meghonosították Kínában a kereszténységet, a sárkányokat − egy nyugatiasabb magyarázat szerint − az ördöggel kezdték azonosítani. A buddhista, taoista és konfucianista hagyományokban az erő és a megvilágosodás szimbólumaként tisztelik őket.

De a sárkányok megjelennek az anatóliai vallásokban, a sumér mítoszokban, a germán mondákban, a sintó hitvilágban és az ábrahámi szentírásokban is. Ez felveti a kérdést: vajon miért bukkantak fel ilyen sok helyen?

​Szimbolikus hatalom

Carl Sagan Pulitzer-díjas író és tudós állítja könyvében, hogy a sárkányok abból az emberi igényből fejlődtek ki, hogy a tudományt és a mítoszt, a racionálisat és az irracionálisat egyesítsék, a valódi ragadozókra adott evolúciós válasz részeként. Számos kihalt faj teljes vagy részleges maradványai magyarázhatják a sárkányok fizikai tulajdonságait. 2020-ban két tudós, DorothyBelle Poli és Lisa Stoneman felvetette, hogy a Lepidodendron, egy pikkelyesre hasonlító növény megkövesedett maradványai állhatnak a sárkányok globális jelenléte mögött.

A repülő gyíkokkal, evezőshalakkal, krokodilokkal, szaharai szarvaskígyókkal, nagy kígyókkal és bizonyos gyík- és madárfajokkal való emberi találkozások is elősegíthették a sárkányhiedelmeket. A természetes geológiai folyamatok is állhattak a sárkányhistóriák mögött: a tűzokádó sárkányok például magyarázatul szolgálhattak a rejtélyes tűzesetekre.

A sárkányok a természet erejét képviselik. A megzabolázásukról szóló történetek utalhatnak az irányíthatatlan erők feletti uralom emberi vágyára. A sárkányok ugyanakkor meg is kérdőjelezik az ember biológiai felsőbbrendűségének koncepcióját. Szépségük, erejük és rejtélyességük azt sugallja, hogy nem minden jelenség magyarázható vagy érthető meg könnyen.


A figyelmetekbe ajánljuk