Szabó István részben saját élményeiből merített, amikor elkészítette az Apa című filmjét, amely a magyar filmtörténet egyik meghatározó alkotásává vált. A történet főszereplője, Takó Bence 1945-ben, kisgyermekként veszítette el édesapját. Mivel mindössze néhány emléket őriz róla, képzeletében fokozatosan legendás hőssé formálja alakját. Az idealizált apakép később minden döntésére hatással van, az 1956-os forradalom idején pedig maga is olyan tettekre vállalkozik, amelyekkel az elképzelt hőshöz próbál felnőni. A film egyik legfontosabb kérdése, hogyan képes az ember elszakadni a múltból örökölt mítoszoktól, és megtalálni saját helyét a történelemben.
Makk Károly filmje Déry Tibor két novellája alapján készült, forgatókönyvét Bacsó Péter írta. A Szerelem különlegessége, hogy a politikai elnyomás következményeit nem a hatalom képviselőinek, hanem két nő mindennapjainak bemutatásával érzékelteti. Luca férjét politikai okokból bebörtönözték, ő azonban továbbra is kitartóan várja a hazatérését. Közben idős anyósát is gondozza, akinek azt a történetet meséli, hogy fia Amerikában dolgozik egy filmforgatáson. A két nő kapcsolatát a közös szeretet tartja össze, miközben a körülöttük lévő világot egyre inkább áthatja a félelem és a bizonytalanság. A film különösen megrendítő részlete, hogy a férjet alakító Darvas Iván maga is börtönbe került az 1956-os forradalom után, így szerepében saját élettapasztalataiból is meríthetett.
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot. Sándor Pál filmje azoknak az embereknek a dilemmáját mutatja be, akiknek egyik napról a másikra kellett dönteniük arról, hogy Magyarországon maradnak, vagy külföldön próbálnak új életet kezdeni. A két főszereplő, Szerencsés Dániel és Angeli Gyuri 1956 végén indul útnak a nyugati határ felé. Dániel a szerelmét szeretné követni Amerikába, Gyuri számára viszont a menekülés elsősorban a túlélés lehetőségét jelenti. Egy határ menti szállodában várakoznak arra a teherautóra, amelynek Ausztriába kellene vinnie őket. A bizonytalan helyzetben azonban egyre több kérdés merül fel bennük: mit hagynak maguk mögött, és valóban jobb élet vár-e rájuk a határ túloldalán? A Szerencsés Dániel nem a forradalom harcaira, hanem az azt követő időszak egyik legnehezebb személyes döntésére helyezi a hangsúlyt.
Mészáros Márta önéletrajzi ihletésű Napló-trilógiájának záródarabja az 1956-os forradalom leverését és az azt követő megtorlások időszakát dolgozza fel. A történet középpontjában Juli áll, aki Moszkvában tanul filmrendezést, és csak november 4. után tud visszatérni Magyarországra. Távollétében nevelőapja, János aktívan részt vett a forradalmi eseményekben, ezért Julival egy időre Ausztriába menekülnek. Hazatérésük után azonban szembesülniük kell azzal, hogy a politikai megtorlások korántsem értek véget. A film egyik legfontosabb sajátossága, hogy a történelmi eseményeket személyes emlékekkel kapcsolja össze. Nagy Imre alakja és a később nemzeti emlékhellyé váló 301-es parcella is megjelenik benne, így a korszak korábban elhallgatott történetei is hangsúlyt kapnak.
Vágvölgyi B. András filmje egészen más szemszögből közelíti meg az 1956-os forradalmat. A történet főszereplője, Kreuzer Béla nem klasszikus forradalmi hős, hanem egy fiatalember, aki szereti a nőket, a szórakozást és a lóversenyfogadást. 1959-ben azonban váratlanul letartóztatják. Eleinte azt gondolja, hogy valamelyik fogadási ügye miatt került bajba, hamarosan viszont kiderül, hogy a hatóságok a forradalom alatt betöltött szerepével kapcsolatban akarják kihallgatni. A börtönben folytatott beszélgetések és visszaemlékezések révén fokozatosan kirajzolódnak az 1956-os események, köztük a Corvin közben történtek is. A film Eörsi István börtönélményeire és Eörsi László történeti kutatásaira támaszkodik. Különlegessége, hogy a forradalmat nem idealizált szereplőkön, hanem hétköznapi, olykor esendő embereken keresztül mutatja be.
Bergendy Péter történelmi thrillere már a forradalom leverése után, 1957 karácsonyán játszódik, amikor a hatalom minden korábbinál nagyobb figyelmet fordít saját embereinek ellenőrzésére. A főszereplő, Jung András titkos ügynökként dolgozik, ám felettesei úgy döntenek, hogy egy különleges vizsgálatnak vetik alá. Egy szemközti lakásból figyelik minden mozdulatát, miközben ő mit sem sejt arról, hogy valójában saját megbízhatósága a tét. Amikor feltűnik egy titokzatos nő, és eltűnik egy fontos ügynöklista, kezdetét veszi egy kiszámíthatatlan játszma, amelyben senki sem lehet biztos abban, hogy kiben bízhat meg. A vizsga elsősorban azt mutatja meg, milyen légkör uralkodott Magyarországon a forradalom utáni években. A megfigyelések, a besúgóhálózat és az állandó gyanakvás világában még a rendszer kiszolgálói sem érezhették magukat biztonságban.
Olvasd el ezt is!