A több ezer éves egyiptomi piramisok építését továbbra is számos rejtély övezi, amire jelenleg a régészeknek sincs pontos magyarázata. Kezdetben Memphisz közelében alkották meg a gúla alakú építményeket, az építkezést pedig a központi helyről felügyelték. Az akkori uralkodók azonban megmagyarázhatatlan dolgok hatására többször is északra helyezték át a munkálatokat, és mindig komoly logisztikai kihívásokkal szembesültek. De vajon miért?
Valójában mindhárom legnagyobb egyiptomi piramis – kettő Gízában és egy Dahsurban – figyelemre méltóan igazodik egymáshoz, olyan módon, amit nem is várnánk egy drónok, tervrajzok és számítógépek nélküli kor építészetétől.
Az egyiptológusok, Dominic Montserrat és Marion Cook az állandó áthelyezések okait kutatták. Montserrat vallási magyarázatot sejtett mögötte, feltételezve a szent gízai fennsíkkal való kapcsolatot. Cook azonban a gyakorlati szempontokat vizsgálta, olyan tényezőket is figyelembe véve, mint a mérnöki kihívások és a nyersanyagok elérhetősége – számolt be az Ancient Origins.
Ez is érdekelhet: Ezért a gyomorforgató italért rajongtak az ókori egyiptomiak
A szakértők megkérdőjelezik, hogy a helyváltoztatások valóban a Napisten, Ré iránti rajongásukról tanúskodik. Ha igen, akkor a gyakorlatiasságra való törekvés mellett kulcsszerepet játszottak a vallási hiedelmek is a piramisok rejtélyes elhelyezésében.
Mivel nem tudjuk pontosan, hogyan és miért épültek a piramisok, egyesek úgy tekintenek rájuk, mint olyan alkotásokra, amelyek vagy energiát termelnek, vagy szándékosan telepített hírvivőként, esetleg egy ősi civilizáció kódjaként szolgálnak.
