emuk a tengerparton

1932-ben Ausztrália hadat üzent az emuknak. Bár nehezen lehet komolyann venni az előző mondatot, a valóság az, hogy tényleg megtörtént: a nyugat-ausztráliai nagy emuháború valódi volt. Olyannyira, hogy gépfegyveres katonákat vetettek be a röpképtelen madarak ellen.


Az emuk minden évben a tengerparti régiókból a szárazföldi térségekbe költöznek. Becslések szerint mintegy 20 ezer emu jött rá, hogy a Campionban újonnan megművelt mezőgazdasági terület remek hely a szaporodásra és a táplálékszerzésre. A farmerek nyilvánvalóan nem voltak elragadtatva a madarak érkezésétől, hiszen a búzatermésüket teljesen tönkretették.

Az emuk a kerítéseket is szétszedték, ami lehetővé tette a házi nyulak számára az elszökést és a termés további rongálását. A földművelés azonban már az emuk megjelenése előtt is nehéz volt. Az ausztrál kormány ugyanis nem nyújtotta a gazdáknak az ígért támogatásokat, a búza ára azonban csökkent.

A madarak 1922-ig őshonos fajként védettnek számítottak, ám amikor a termés komoly veszélybe került, a kártevők közé sorolták őket.

A mezőgazdászok továbbították aggodalmaikat a kormánynak, amely felkérte az első világháborús katonai küldöttségét, akik gépfegyverekkel indultak az emuk elleni küzdelembe.

A csata 1932. november elején kezdődött, amikor a katonák egy körülbelül 50 emuból álló rajjal találkoztak. A katonáknak több állatot sikerült levadászniuk mielőtt a madarak szétszéledtek. Néhány nappal később, a második nap során, az összecsapás már közel sem volt ennyire zökkenőmentes. A katonák előtt megjelent 1000 madár az emuk egyértelmű győzelmét jelentette, de persze szerencséjük is volt. A madarakra közvetlen közelről nyitottak tüzet, azonban az egyik fegyver elakadt – miután csak 12 madarat öltek meg –, így a többi emu elmenekült.

A következő napokban az egyik őrnagy úgy döntött, hogy délebbre utaznak, ahol a madarak a jelentések szerint szelídebbek voltak. November 8-ára, mindössze 6 nappal a háború kezdete után, 2500 lőszert lőttek ki. Ám ahhoz képest, hogy ennyi lövést adtak le, az emuk veszteségei nem voltak nagyok. A levadászott madarak száma nem egyértelmű. Egyes beszámolók szerint csak 50 madárt öltek meg, míg más tudosítások szerint 200 és 500 között mozog ez a szám.

commons.wikimedia.org

Az ausztrál média hamarosan úgy tekintett a hatalmas madarakra, mint olyan ellenségekre, amelyek „túl ravaszak az egyszerű katonák számára". Még egy korabeli filmhíradó is, amely idő előtt jelentette be az emberi győzelmet, úgy írta le a magas, hosszú nyakú madarakat, mint egy előrenyomuló sereget, amelynek éles szeme van.

commons.wikimedia.org

Az Emu-háborút az ausztrál ornitológus, D.L. Serventy így foglalta össze:

A géppuskások álmai az emuk sorakozó tömegeire leadott sortűzről hamar szertefoszlottak. Az emu parancsnokság nyilvánvalóan gerillataktikát rendelt el, és serege hamarosan számtalan kis egységre oszlott szét, ami ellehetetlenítette a katonai felszerelés használatát. A csüggedt tábori haderő ezért körülbelül egy hónap után kivonult a harctérről.

Az emuk pedig a mai napig nagy számban élnek Perth külterületén.

A figyelmetekbe ajánljuk