űr rózsaszín

A tudomány az egyik módja annak, hogy értelmet adjunk a minket körülvevő világnak. Egyesek szerint ez a legracionálisabb út afelé, hogy rájöjjünk, hogyan működnek a dolgok az egyébként kifürkészhetetlen univerzumban. De még a tudomány sem tud mindig mindenre választ adni. Míg a kutatók a magyarázatok kidolgozására szentelik az idejüket, a többieknek lehetőségünk van vadul találgatni, és előállni a saját, valószínűleg téves, de nagyrészt szórakoztató hipotéziseikkel.


A Nagy Mozgató

www.flickr.com

A Nagy Mozgató (The Great Attractor) nevű hatalmas objektum olyan gravitációs erővel húzza maga felé a Tejútrendszert, mint egymillió milliárd Nap. A tudósoknak nincs magyarázatuk a hatalmas gravitációs vonzásra, amely óránként 14 millió mérföldes sebességgel képes vonzani a tárgyakat.

Viking-program és a szén

1976 júliusában a Viking-leszállóegységek szén-14-et tartalmazó gázt mutattak ki a Mars talajában, ami szerves életre utaló jel. Más, szerves molekulák kimutatására épített műszerek azonban nem találtak semmit. A leszállóegységek által észlelt szén-14 forrása továbbra is rejtély.

 EM-meghajtó működése

A hagyományos hajtóművekkel ellentétben az elektromágneses meghajtás vagy EM-meghajtó nem hajtóanyagokra, hanem mikrohullámokra támaszkodik. Ezáltal ez egy üzemanyag nélküli meghajtási módszer, ami azt jelenti, hogy a hajtóműből nem kerül kilövésre üzemanyag a meghajtás létrehozásához. Az EM-meghajtással kapcsolatos probléma inkább elméleti, mint gyakorlati jellegű.

Maga a NASA is kiadott egy szakmailag lektorált tanulmányt a működéséről, de a tudósok értetlenül állnak az előtt, hogy ez a módszer látszólag szembemegy Newton harmadik mozgástörvényével: „Minden hatásnak van egy egyenlő és ellentétes reakciója". Az EM esetében a rakéta felszállásának hatása van, de nincs ellentétes reakció. Egy ilyen közlekedési mód létezése arra késztette a tudósokat, hogy megkérdőjelezzék a modern tudomány alapjait.

A Kuiper-öv rejtélye

A Kuiper-öv

commons.wikimedia.org

A Kuiper-öv a Naprendszerünk nyolc bolygóján túli jeges sziklák korongja. Az elméleti modellek szerint az 50 csillagászati egységen túli jeges kőzetek sűrűségének növekednie kellene. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. A Kuiper-öv hirtelen véget ér, ezért az azon túli régiót Kuiper-szirtnek nevezik. A tudósok még nem találták ki, hogy miért ér véget ilyen hirtelen a jeges sziklákat tartalmazó régió. Az egyik felvetett magyarázat szerint a térségben egy körülbelül Föld méretű 9. bolygó létezett, amely gravitációs erejével szétszórta az ott vélt jeges sziklákat. A csillagászok azonban még nem találtak semmit, ami hasonlítana erre a feltételezett 9. bolygóra.

A figyelmetekbe ajánljuk