Néhány szakember a stanfordi Pillecukorteszttel vizsgált meg tintahalakat, akik nagyon jól teljesítményt nyújtottak.


Korábban írtunk már arról, hogy a tintahalak annyira intelligensek, hogy képesek szerkeszteni RNS-üket idegrendszerükben. Néhány tintahal pedig nemrég olyan okosnak bizonyult, hogy átment a Pillecukorteszten (Marshmallow test), melyet a Stanford szakemberei fejlesztettek ki gyermekek számára.

A Pillecukorteszt lényege, hogy a gyermek elé helyeznek egy pillecukrot. A kutatók azt mondják neki, hogy vagy megeszi most az édességet, vagy vár 15 percet és kap még egyet, így kettőt ehet meg. A teszt a késleltetett kielégülést teszteli, amely olyan kognitív képességekhez kapcsolódik, mint a jövőbeli tervezés. A szakemberek a teszt megalkotásánál arra voltak kíváncsiak, hány éves korban lesz elég érett egy gyermek ahhoz, hogy rájöjjön, érdemes várni.

Az állatoknál ezt a tesztet nem lehet szóbeli utasítással véghez vinni, ezért megtanítják nekik, hogy egy finomabb étel várható később. Néhány főemlős, kutya, sőt, varjú is átment már a Pillecukorteszten.

Egy új kutatásban a közönséges tintahal (Sepia officinalis) kiválóan teljesített a teszten. Ha tudta, hogy este garnélarákot vacsorázhat, amennyiben késleltet, kihagyta a reggelre kapott rákhúst. A Cambridge Egyetem viselkedésökológus szakemberei szerint nehéz meghatározni, hogy mi okozhatja ezt, nincs kizárva, hogy az állat rendelkezik önkontrollal.

Ennek tesztelésére egy másik kísérletben ajtókkal választották el a tintahalakat a vágyott eledelüktől, a közelükbe pedig egy kevésbé finom rákot helyeztek. Ezeken az ajtókon jelek mutatták meg, hogy nyithatóak-e, vagy sem, ezt meg kellett tanulni a lábasfejűeknek. Az egyik kísérleti elrendezésben az ajtót nem lehetett kinyitni, ebben nem is vártak tovább az állatok, a többi elrendezésben azonban akkor is vártak, ha késleltetni kellett. Érdekes eredmény volt az, hogy többet késleltettek azok a tintahalak, akik gyorsabban tanulták meg a jeleket.

Az emlősöknél, de még a madaraknál is meg lehet magyarázni a Pillecukorteszt eredményeit azzal, hogy ezek az állatok eszközhasználók és vannak bizonyos szociális normáik, de a tintahalaknál ez a magyarázat nem működik. A kutatók szerint a tintahalak az élelem begyűjtésekor képesek kamuflázs üzemmódban várakozni egy minél jobb prédára, az önkontroll fejlettségének ehhez a taktikához lehet köze.

(Forrás: Sciencealert)


Friss

A Élősködők rendezője mélytengeri lényekről csinál filmet

Bong Joon-ho első animációs filmjére készül.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk