Sokkal, de sokkal több vízet találtak, mint amire számítottak.
A vörös bolygó egyik legdrámaibb helyszínén, néhány méterrel a Mars felszíne alatt vízjég rejtőzhet.
Ez derül ki az Európai Űrügynökség (ESA) és orosz partnere, a Roszkozmosz által működtetett ExoMars misszió részét képező Trace Gas Orbiter (TGO) által gyűjtött adatokon alapuló új kutatásból.
Az ExoMars magában foglalja a 2016-ban indított TGO-t és a jövőre a Marsra indítandó Rosalind Franklin rovert is. A TGO fedélzetén található műszerek között van a Fine Resolution Epithermal Neutron Detector (FREND) nevű műszer, amely képes a hidrogén, a víz két alkotóelemének egyikének kimutatására. A FREND adatainak új elemzései magas hidrogénszintet mutatnak a Candor Chaos nevű helyen, amely a Valles Marineris nevű hatalmas kanyonrendszer szívében található.
Valles Marineris
en.wikipedia.orgA Valles Marineris középső része tele van vízzel, sokkal több vízzel, mint amire számítottunk. Ez nagyon hasonlít a földi permafrosztos régiókra, ahol az állandóan alacsony hőmérséklet miatt a száraz talaj alatt tartósan megmarad a vízjég"
– mondta Alekszej Malakhov, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének vezető tudósa, az új tanulmány társszerzője az ESA közleményében.
A Valles Marineris egyébként a Naprendszer legnagyobb kanyonja – tízszer hosszabb és ötször mélyebb, mint a földi Grand Canyon – és a vörös bolygó egyik leglátványosabb jellegzetessége, amely a marsi egyenlítő nagy részén húzódik. Amikor a tudósok korábban a Mars vízjege után kutattak az egyenlítői régióban, csak a felszíni port tudták vizsgálni, és csak kis mennyiségű vizet találtak.
Az új kutatás azonban kibővíti a tudósok által vizsgálható mélységet, így a közvetlen felszín mellett az alsó rétegekbe is bepillantást nyerhetnek.
A TGO-val akár egy méter mélyre is le tudunk nézni a poros réteg alá, és láthatjuk, mi történik valójában a Mars felszíne alatt ,és ami döntő fontosságú, megtaláljuk a vízben gazdag oázisokat, amelyeket a korábbi műszerekkel nem lehetett észlelni"
– tette hozzá Igor Mitrofanov, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének másik tudósa, az új tanulmány vezető szerzője és a FREND műszer vezető kutatója a közleményben.
