Röntgen visszhang formájában észlelték a fekete lyuk köré hajló fényt egy távoli galaxisból.


Einstein általános relativitáselmélete alapján annyira szélsőséges a fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet, hogy látnunk kellene, hogy a fény köré hajlik, ennek pedig a fekete lyuk mögül vissza kellene tükröződnie a nézőre.

Most először észlelték a csillagászok ezt a visszavert fényt röntgen visszhang formájában egy 800 millió fényévre lévő szupermasszív fekete lyukból, az I Zwicky 1 nevű galaxisban. Ez megerősíti Einstein jóslatát, és további részleteket tár fel az univerzum legsötétebb tárgyairól.

Bármilyen fény, amely ebbe a fekete lyukba kerül, nem jön ki, ezért nem láthatunk semmit, ami a fekete lyuk mögött van. A röntgen visszhangokat azért látjuk, mert a fekete lyuk torzítja a teret, hajlítja a fényt és mágneses mezőket csavar maga körül

– mondta Dan Wilkins, a Stanford Egyetem asztrofizikusa.

A fekete lyukat közvetlenül körülvevő tér több összetevőből áll. Ott az eseményhorizont, vagyis a híres „visszatérési pont", amelynél még a fénysebesség sem elegendő a menekülési sebesség eléréséhez.

Az I Zwicky 1 aktív fekete lyukának van egy felhalmozódástárcsája is. Ez azt jelenti, hogy egy hatalmas lapított por- és gázkorong kavarog az objektumban, úgy, mint a víz a lefolyóban. Ez a korong hihetetlenül felforrósodik a súrlódási és mágneses mező hatásának köszönhetően, annyira, hogy az elektronok leválnak az atomokról, mágnesezett plazmát képezve.

Az aktív fekete lyuk eseményhorizontján kívül, az akkréciós lemez belső szélén belül található a korona. Ez a perzselően forró elektronok régiója, amelyet a fekete lyuk mágneses mezője táplál.

A mágneses mező annyira megcsavarodik, hogy felpattan és újracsatlakozik, ugyanez a folyamat a Napon erőteljes kitöréseket indít el. A fekete lyukban a korona olyan nagy energiákra gyorsítja fel az elektronokat, hogy fényesen ragyognak röntgenhullámhosszon.

A mágneses mező tehát megkötődik, majd a fekete lyuk közelébe pattan, felmelegít mindent, ami körülveszi és nagy energiájú elektronokat állít elő, amelyek aztán elkészítik a röntgensugarakat.

A röntgenfotonok egy része besugározza az akkumulációs lemezt és létrejön a visszaverődés. Ez volt a titokzatos korona, amelyet Wilkins és csapata tanulmányozni akart, amikor megkezdték a fekete lyuk vizsgálatát.

Örömteli volt megerősíteni az általános relativitáselmélet előrejelzését, de a felfedezés más okokból is izgalmas. Egyrészt bármi új információ hasznos a fekete lyukakról kapcsán. Másrészt messzire jutottunk, hogy ilyen megfigyeléseket végezhetünk, mind a műszereinkkel, mind az elemzési technikáinkkal.

A kutatók szerint a fekete lyuk tudománya fellendülőben van.

(Forrás: Science Alert)


A figyelmetekbe ajánljuk