A DNS kinyílását, vagyis a génexpressziót egereken vizsgálták meg.


A veszélyes élmény emlékezetbe vésése megköveteli az agytól, hogy lépéseket tegyen: ilyenkor a neuronok és más agysejtek számos helyen kinyitják DNS-üket. Egy új tanulmány szerint új fejlemény az, hogy a memória gyors hozzáférést biztosít a genetikai utasításokhoz.

Aggasztó azonban ezeknek a kettős szálú DNS-töréseknek (DSB) a mértéke több kulcsfontosságú agyrégióban is. Az elhúzódó DSB-k ugyanis neurodegenerációhoz és kognitív hanyatláshoz kapcsolódnak.

Egy júliusi kutatásban Ryan Stott vezető szerző és végzős hallgató, valamint Oleg Kritsky társszerző és korábbi kutatási technikus a DSB teljes tevékenységét igyekezett feltárni a tanulásban és a memóriában egyaránt.

Kutatásukban elektromos áramütést adtak egerek egy csoportjának, traumatikus emlékeket keltve bennük. Ezután megvizsgálták a génexpressziójukat, olyan egerek mellett, akiknek nem adtak áramütést.

A traumatizált egerek esetében megduplázódott a DSB-k száma a hippocampus és a prefrontális kéreg neuronjai között, minden régióban több mint 300 gént érintve.

A génexpresszió elemzésekor az idegtudósok nemcsak a neuronokat, hanem a nem neuronális agysejteket vagy gliákat is megvizsgálták, és azt találták, hogy ezek a félelmek kondicionálása után változásokat mutattak több száz gén expressziójában is.

A vizsgálati adatok azt mutatták, hogy a gliasejtek esetében a DSB-k közül sok olyan előfordul, amely a félelem kondicionálása után jelentkezett és a glutokortocoid receptorokhoz kapcsolódó helyeken fordultak elő (ezek stressz hatására választódnak ki).

Összességében meglepő eredmény, hogy a glia mélyen részt vesz a félelem kondicionálásából származó emlékek létrehozásában.

(Forrás: Big Think)

A figyelmetekbe ajánljuk