Az emberek genomuknak elég nagy részét osztják meg a banánnal. De vajon DNS-ünk mekkora része egyedülállóan Homo sapiens?
Egy új tanulmány szerint ez a szám nagyon alacsony lehet, a többin megosztozunk ősi rokonainkkal, például a neandervölgyiekkel és a gyenyiszovai emberrel.
A tudósok úgy állapították ezt meg, hogy készítettek egy térképet az emberi genomok alapján az archaikus ősökről és azokról a genomi régiókról, amelyek nem oszthatók meg az archaikus hominin nemzetséggel.
A modern emberi genomnak ez alapján csupán 1,5-7 százaléka egyedülállóan emberi.
Az emberi genomot úgy vizsgálták meg, hogy létrehoztak egy SARGE nevű algoritmust (Speedy Ancestral Recombination Graph Estimator), hogy feltérképezzék, génjeink miként változtak az idő folyamán. Megvizsgálták a különféle pontokban szétválasztást és összekapcsolódást is, úgynevezett ősi rekombinációs grafikonok segítségével.
A kutatás során afrikai, neandervölgyi és gyenyiszovai DNS-eket vizsgáltak.
A neandervölgyi és gyenyiszovai emberrel való genetikai osztozáson kívül bizonyítékot találtak az elmúlt 600 ezer évben modern emberre jellemző azon adaptív változásokra, amelyek az agy fejlődéséhez és működéséhez kapcsolódó génekhez kapcsolódnak.
A SARGE nem tudja megmondani a kutatóknak, miért történtek ezek az adaptív változások, de még azt sem tudjak, kikkel osztozunk még a DNS-ben. Emiatt további kutatásokra lesz szükség annak érdekében, hogy megértsük, kikkel azonos a genomunk több mint 90 százaléka.
(Forrás: Science Alert)
