Egy tengeri meztelen csiga képes hetekig túlélni teste nélkül. Sőt, újat növeszt magának. Ez a felfedezés az emberi regenerálódásra is jó hatással lehet.
A legtöbb állatnak a lefejezés egyenlő a halállal. Egy nemrégiben készült tanulmányban azonban a tudósok két olyan tengeri csigafajt figyeltek meg és írtak le, amelyek képesek önmagukat lefejezni, majd hetekig túlélni szervek nélkül és teljesen új testeket növeszteni.
Autotómiának nevezzük az állatok azon képességét, hogy önmagukon amputációt végeznek el. Eltávolítják egy testrészüket, később visszanövesztik azt. Ilyen például az, amikor a szalamandrákat megtámadják, ekkor ugyanis megszabadulnak saját farkuktól, hogy eltereljék a támadó figyelmét.
A legutóbbi tanulmányban a kutatók azt figyelték meg, hogy laboratóriumban tenyésztett meztelen tengeri csigák születésük után 226–336 nappal elkezdték önmagukat lefejezni. Levágott fejként léteztek tovább és algákkal táplálkoztak. Egy héten belül növesztettek új szívet, három héten belül pedig elkészült a teljesen új testük is. Mi több, az egyik csiga kétszer is lefejezte önmagát, így kétszer növesztett új testet.
Ennél is izgalmasabb, hogy a csigák teste is élt és mozgott még hónapokig a lefejezés után. A test viszont nem növesztett új fejet, egy idő után lebomlott.
Felmerül a kérdés, hogy miért alkalmazzák az autotómiát a tengeri csigák. A kutatók szerint biztosan nem a ragadozók elleni menekülés miatt, hiszen a lefejezés folyamata órákat vesz igénybe. Inkább a paraziták ellen védhetik magukat az állatok, mivel a lefejezés parazitákkal fertőzött csigák esetében volt megfigyelhető.
Vajon hogyan képesek túlélni a csigák a lefejezést? A kutatók úgy vélik, hogy a válasz a puhatestűek egyedi energiaszintjével kapcsolatos. A tengeri meztelen csigák ugyanis algákat fogyasztanak, ezek kloroplasztokat tartalmaznak ─ olyan struktúrákat, melyekben fotoszintézis zajlik.
A fotoszintézis egy biológiai folyamat, melynek révén az élőlények a napfény energiáját használják fel ahhoz, hogy szervetlen anyagból szerves anyagot hozzanak létre. A csigák tehát azáltal, hogy beépítik testükbe a növény kloroplasztikus anyagainak egy részét, lehetővé teszik, hogy energiát nyerjenek a Napból. Ez elegendő mennyiségű energiát nyújt nekik a test nélküli túléléshez.
A friss tanulmány megmutatja nekünk, hogy az állatvilágban lehetségesek a regeneráció extrém formái, ez új utakat nyithat a regeneratív emberi orvoslásban. Az autotómia tanulmányozásával a szakemberek megtanulják majd, hogyan lehet a legjobban alkalmazni az őssejt-terápiákat a sejtek, szövetek és szervek károsodásának helyrehozására.
(Forrás: BigThink)
