A NASA számtalan űrszondát juttatott már a Naprendszerbe, de a november végén induló küldetés egyedülálló mutatványra tesz kísérletet: egy apró aszteroidának ütközik, és felgyorsítja annak pályáját.
A DART (Double Asteroid Redirection Test) elnevezésű küldetés a NASA első missziója az aktív bolygóvédelem területén. Ennek célja a Földre potenciálisan veszélyes, összeütközésre képes nagyobb aszteroidák felderítése és azok kockázatának értékelése – szükség esetén pedig a katasztrófa elhárítása.
Ha egy aszteroida fenyegetné a Földet, akkor ezt a technikát sok évvel, évtizeddel előre meg akarnánk csinálni
– mondta Nancy Chabot, a marylandi Johns Hopkins Applied Physics Laboratory bolygókutatója és a DART koordinációs vezetője a csütörtökön tartott indítás előtti sajtótájékoztatón.
Hogy megértsük, miért aggódnak a tudósok az aszteroidák miatt, gondoljunk a dinoszauruszok sorsára. A bolygóvédelem szakemberei éppen azt a fajta becsapódást próbálják elkerülni, amely 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett.
A bolygóvédelem két fázisból áll. Az elsőben minél több űrsziklát kell keresni az űrben, majd az aszteroidákat közelről kell követni ahhoz, hogy a tudósok modellezni tudják a pályákat, és össze tudják hasonlítani azokat a Föld pályájával a jövőre nézve. Eddig a NASA adatai szerint a tudósok több mint 27 ezer földközeli aszteroidát azonosítottak, amelyek közül közel 10 ezer nagyobb, mint 140 méter átmérőjű. Ez az a méret ahol már a szakértők attól tartanak, hogy az aszteroidák jelentős regionális károkat okozhatnak.
Szerencsére a bolygóvédelmi szakemberek nem tudnak olyan nagyméretű aszteroidáról, amelyik a Földbe csapódna. De ha mégis azonosítanának egyet, akkor a bolygóvédelem második fázisa lép életbe: megpróbálnak tenni valamit, hogy az emberiség ne jusson a dinoszauruszok sorsára.
És itt jön a képbe a DART-misszió: a NASA november 23-án, csendes-óceáni idő szerint 22:20-ra tűzte ki a start időpontját. Az űreszköz a SpaceX Falcon 9 rakétájával indul el a Vandenberg légibázisról, amely a kaliforniai partok közelében, Los Angelestől 257 kilométerre található.
Onnan a Didymos nevű aszteroidához fog eljutni, körülbelül egy év alatt (az aszteroida 11 millió kilométerre van), és az elektromos meghajtási rendszerének energiaellátásához kihúzható napelemeket fog használni.
A Didymos 780 méter széles, és 2,26 óránként tesz meg egy fordulatot. Van egy Dimorphos nevű másodlagos teste, amely 160 méter széles. A két égitest alig több mint 800 méterre van egymástól.
NASA/Johns Hopkins, APL/Steve Gribben
A fedélzeti kamera és az autonóm navigációs szoftver segítségével az űrszonda majdnem 24000 kilométer/órás sebességgel fog a holdrészecskének ütközni. A NASA becslése szerint az ütközés a Dimorphos sebességét a Didymos körüli pályáján csak az egy százalék töredékével fogja megváltoztatni, ettől viszont a Dimorphos keringési periódusa több perccel módosulni fog, ami elég ahhoz, hogy a Földön lévő távcsövekkel megfigyelhető és mérhető legyen.
A NASA azt tervezi, hogy az egész tesztet videóra veszik. Tíz nappal a DART becsapódása előtt az ügynökség egy LICIACube nevű miniatürizált műholdat indít, amelyet két optikai kamerával szerelnek fel. A cél az lesz, hogy a műhold körülbelül három perccel azután repüljön el a Dimorphos mellett, hogy a DART becsapódik, így a kamerák hasznos képeket készíthetnek az esemény hatásairól.
És ez még nem minden. Az Európai Űrügynökség 2024-ben tervezi a Héra űrszonda felbocsátását, hogy közelről és részletesen elemezhesse a DART hatásait. Ahogy az ügynökség a Hera küldetés leírásában megjegyzi:
Mire a Hera 2026-ban eléri a Didymos-t, a Dimorphos történelmi jelentőségű lesz: az első olyan objektum a Naprendszerben, amelynek pályáját emberi erőfeszítéssel, mérhető módon eltolták
A NASA közvetítése a DART indításáról a NASA TV-n, az ügynökség alkalmazásán és weboldalán keresztül lesz követhető.
